Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

A 20. században, 1912-ben jött létre a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye és ezzel vált teljessé az évezredes egyházmegyék szervezeti kiépítésének a sora. Az ország területén négy érseki tartomány és a pannonhalmi bencés apátság létezett. Az esztergomi érsekséghez tartoztak a következő suffraganeus püspökségek: a győri, szombathelyi, veszprémi, székesfehérvári, pécsi, váci, besztercebányai és nyitrai latin püspökségek, valamint a görög szertartásúak: Ungvár székhellyel a munkácsi, Nyíregyháza központtal a hajdúdorogi, továbbá az eperjesi egyházmegyék. A kalocsa-bácsi érsekség alá tartozott a temesvári székhelyű csanádi, a nagyváradi és a Gyulafehérvár székvárosú erdélyi latin püspökség. Az egri érsekség magába foglalta a szatmári, kassai, rozsnyói és a szepeshelyi székvárosú szepesi püspökségeket. Erdély területén a görög katolikus egyháztartomány a gyulafehérvár-fogarasi volt Balázsfalva székhellyel, ez alá rendelték a lugosi, nagyváradi görög és a szamosújvári örmény püspökségeket. Ezek ismeretében látható, hogy az elcsatolt egyházmegyék központjai hová kerültek. Ez döntő fontosságú éppen az egyházmegyék szervezete szempontjából, hiszen a püspökség székhelye határozta meg, hogy a csonka püspökség melyik országban folytatta tevékenységét, míg a határ másik oldalán lévő terület jó esetben apostoli adminisztratúra lett. így az esztergomi egyháztartományból Csehszlovákiáé lett Besztercebánya, Nyitra, Eperjes és Ungvár. A kalocsa-bácsi érseki tartományból Románia kapta meg Temesvárat, Nagyváradot és Gyulafehérvárat, vagyis az érsekség minden suffraganeus püspökség székhelyét elveszítette. Az egri tartományból Romániához csatolták Szatmárnémetit, Csehszlovákiához Kassát, Rozsnyót és Szepeshelyet, így Eger is minden suffraganeus püspöki székhelyet elveszített. A gyulafehérvár-fogarasi egyháztartományt Románia kapta meg — így Balázsfalvát, Lúgost, Nagyváradot és Szamosújvárat. Magyarországon néhány egyházmegye — kedvező fekvésénél fogva — nem volt érintett a trianoni határváltozásokban, jelesül a veszprémi, a székesfehérvári és a váci. Az egyházmegyéket két vagy három rész felé osztották, ezzel a plébániák különböző fennhatóság alá kerültek.

3 Az a metodikai törekvésem, hogy egyes országokat teljesen külön tárgyaljam, nem vált be, mivel az egyházmegyék több ország területét érintették, így elsődleges szempontként egyes egyházmegyék sorsát kísértem figyelemmel. Az Olaszországhoz került Fiume (Rijeka) és a környék területéből 1920. április 30án szervezték meg az apostoli adminisztratúrát, amelynek adminisztrátora 1922-ben Isidor Sain bencés apát.

4 Ebből 1925. április 25-én önálló egyházmegye lett, Velencének alávetve.

5 3 Vonatkozó irodalom: ADRIÁNYI, GÁBRIEL: Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschichte 1895-1945. Mainz, 1974 (Studia Hungarica, 6.).; SALACZ GÁBOR: A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. München, 1975. (Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae III.).; A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzökönyveiből 1919-1944. Szerk.: GERGELY JENŐ. Bp., 1984.; A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1948.

1—

III. köt. Öszszeáll. és a bev. írta: BEKÉ MARGIT. München-Köln-Bp., 1992-1996. (Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae XII-XIV.); GERGELY JENŐ: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945 között. Bp., 1997; Annuario Pontificio per 1. anno 1920-47. Citta del Vaticano. 4 AAS XIV. 1922.551. 5 AAS XVII. 1925. 519. 1969. augusztus 20-án egyenjogúan egyesítették a 4. sz. óta létező zenggi/segni püspökséggel és ekkor érseki rangot kapott. 40