Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. szám - Nagy Ferenc: Egy sajátos kultúrdiplomácia: a Rodostói Rákóczi-ház megmentése / 58–63. o.

mány tulajdonába jutott. A lakatlanul álló házat a forradalmi zavaros időkben az ottani lakosság erősen megrongálta, faanyagát részben lefeszegette és ellopta. A lakhatatlan állapotban lévő házat, a török kormány az 1927. év folyamán 500 török fontért (kb. 1500 pengő, vagyis telekértékben) a magyar államnak engedte át és a telekkönyvi tulajdonjogot a m. kir. kormányra íratta. A forradalmi idők alatt bekövetkezett rongálás folytán, — amely a tető egy részére is kiterjedt — illetőleg a konstantinápolyi m[agyar] kir[ályi] követségnek időnkénti apróbb tatarozási munkái dacára a ház állapota rohamosan romlott. [... ] A ház mai állapota tarthatatlan. A török hatóságok messzemenő előzékenysége dacára előállhat minden pillanatban annak a szüksége, hogy a török helyi hatóságok a házat közveszélyes voltára tekintettel lebontják. Hogy pedig ilyen eljárás esetében a magyar presztízsen milyen csorba esnék azzal, hogy Magyarország legnagyobb szabadsághősének a történeti kegyelet által megszentelt emlékét ott kint veszni hagyná, nem szükséges részletezni. Tenni tehát kell valamit. Ennek kétféle útja volna. Az egyik: a házat azonnal lebontani, a helyét parkíroztatni és a ház helyén annak egynéhány részéből a fejedelemnek emlékmüvet állítani. Fölösleges részletezni, hogy ez a megoldás ugyanaz, csupán burkolt formában, mint a házat teljesen veszni hagyni. A törökországi viszonyok mellett a parkírozott területet sosem lehetne rendben tartani. A másik út, a háznak alapos helyreállítása, amely a magyar presztízst csorbítatlanul őrizné meg."

20 A minisztertanács az 1931. március 13-i ülésen foglalkozott a ház állapotával, és helyreállítására 50 000 pengőt szavazott meg.

21 E döntéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az 1929 októberében kirobbant és egyre mélyülő gazdasági világválság nagyjából ebben az időszakban, 1931 közepe után érte el mélypontját. 2 Az építési szerződés megkötésére 1931. augusztus 18-án Isztambulban került sor 16 ezer török font összeg erejéig. A pénzügyi feltételeken túl a „... szerződés, mely a rodostói Rákóczi-ház újjáépítésének tárgyában Tahy László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter úr Ő Excellenciája, másrészt Gridi-Papp Imre okleveles építész és Ali Nuri és Társa isztambuli társvállalkozók között a következő feltételekkel lesz megkötve: 1. A társvállalkozók elvállalják a rodostói mai Rákóczi-háznak gondos lebontását, a lebontásból eredő anyagnak raktározását, az újból beépíthető anyagnak kiválasztását. [...] 2. A társvállalkozók elvállalják az újonnan építendő háznak teljes elkészítését, különös figyelemmel az épület céljára annak történelmi és műemléki jellegére azzal a kötelezettséggel, hogy a kiadott rajzokat és utasításokat pontosan be fogják tartani, válogatott első osztályú munkát fognak végezni. A terveket Möller István műegyetemi tanár, mint a Műemlékek Országos Bizottságának a megbízottja, helyszíni eljárás után készítette el és Gridi-Papp Imre okleveles építésszel, versenytárgyalás mellőzésével közvetlenül megállapodott az új építkezés költségeiben"

23 Möller István járatos volt a házzal kapcsolatos építési munkálatokban, hiszen 1906ban is tevékenyen részt vállalt az akkori tervezési feladatokban

24 1932 augusztusára elkészült az újjáépített Rákóczi-ház, sőt novemberre teljesen befejeződtek a kisebb munkálatok is. Tahy László számolt be minderről Puky Endre külügyminiszternek, hoz20 MOL K 66 (1937) 1931-III-6/2-30875. sz. 21 MOL K 66 (1937) 1931-III-6/2-31029. sz 22 BERENDT. IVÁN-RÁNK! GYÖRGY : A magyar gazdaság száz éve. Bp., 1972.132. 23 MOL K 653 1931-8-1602. sz 24 MOL K 26 1906-XLI-86 alapszám (II)-5889. sz. 62