Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. szám - Nagy Ferenc: Egy sajátos kultúrdiplomácia: a Rodostói Rákóczi-ház megmentése / 58–63. o.

zátéve, hogy a „... néhai Klebelsberg Kuno gróf, volt közoktatásügyi miniszter helyett, ki a Rákóczi-ház felavatásán való részvételt vállalta volt, egy hivatalban lévő magyar miniszter vagy más ismert magyar államférfi megbízása iránt a kormánynak előterjesztést tenni méltóztassék."

25 3. A kultúrdiplomáciai misszió teljesül A történelmi emlékhely ünnepélyes felavatása egy időre lekerült a napirendről. Kánya Kálmán külügyminiszter 1933. augusztus 26-án kelt, Gömbös Gyula miniszterelnöknek címzett levelében írt a rodostói Rákóczi-ház felavatása ügyében: „... mint ismeretes II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói udvarháza a magyar kir. kormány által rendelkezésre bocsátott 50 000 P[engő] hiteléből korszerűen újjáépítettett és teljesen készen várja felavatását. A nagy anyagi áldozattal létesített történeti emlék felavatása igen jelentős alkalom a magyar és a török nép között fennálló történelmi vérségi és érzelmi kapcsolatok megerősítéséhez és a két ország közötti kulturális összekötések kiépítésére. [...] Ottani követünk jelentése szerint rendkívüli erkölcsi és politikai jelentőséggel bírna, ha ezt az egyedülálló alkalmat, melyhez hasonló belátható időn belül adódni nem fog, kihasználva, a magyar törvényhozás két háza is minél impozánsabban képviselve lenne."

26 Az ünnepélyes házavatásra végül is 1933. október 24-én a miniszterelnök, a külügyminiszter és kíséretének törökországi hivatalos útja keretében — 150 magyar látogató jelenlétében — került sor.

27 A Rákóczi-ház további felügyelete, gondozása az isztambuli külképviselet feladata lett.

28 A Törökországban lévő emlékek megmentése érdekében tett diplomáciai lépések bemutatásával megragadható az alig néhány éve létrejött önálló magyar Külügyminisztérium formálódó külpolitikai koncepciója is. A revíziós politika mellett nem csupán egy állammal való kapcsolatrendszer kiépítése és ennek elmélyítése volt a cél, hanem az adott országban élő magyar nemzetiségű közösségek támogatása, a magyar vonatkozású emlékek feltárása, megóvása. Ebbe illeszkedett a Rákóczi-ház megmentése érdekében tett hatékony lépések sora, „... hiszen a nemzetközi kapcsolatok szociológiai, politológiai, közgazdasági megközelítése, vagy az úgynevezett transznacionalista iskola egyaránt vallja, hogy a diplomácia mindig több mint a szűk értelemben vett kabinetpolitika, és így akár a kultúra is szereplővé válhat."

29 25 MOL K 66 (1937) 1932-IH-6/2-32668. sz 26 MOL K 66 (1937) 1933-III-6/2-32548. sz. 27 MOL K 428 Kőnyomatosok (= K 428) 1933-b — Törökország 28 MOL K 653 1933-8-111. sz. 29 MAJOROS ISTVÁN: A kultúrdiplomácia sokszínűsége. Magyar Tudomány, 106. (1999) 11. sz. 1386. 63