Levéltári Szemle, 54. (2004)
Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - HÍREK - Márfi Attila: Beszámoló a gróf Batthyány Kázmér (1807–1854) emlékezete c. konferenciáról / 58–64. o.
BESZÁMOLÓ A GRÓF BATTHYÁNY KÁZMÉR (1807-1854) EMLÉKEZETE C. KONFERENCIÁRÓL Nemzetközi történész konferenciára került sor az első magyar külügyminiszter halálának 150. évfordulója alkalmából Siklóson, 2004. május 20-21-én. Gróf Batthyány Kázmér, az ország és Baranya történetének egyik kiemelkedő személyisége halálának 150. évfordulója alkalmából a Baranya Megyei Önkormányzat, annak oktatási és kulturális intézményei, a Baranya Megyei Levéltár, illetve Siklós Város Önkormányzatának intézményei és civil szervezetei a 2004. esztendőt tiszteletük jeleként Batthyány Kázmér emlékévvé nyilvánították. Az egész évben zajló gazdag programsorozatot diákvetélkedő, szoboravatás, koszorúzások, emlékünnepségek, ünnepi koncert és a Csorba Győző Megyei Könyvtár kiadásában megjelent életrajz és bibliográfia fémjelezte. Ennek a programsorozatnak egyik legkiemelkedőbb rendezvénye volt a siklósi várban 2004. május 20-21én megtartott nemzetközi konferencia, országos hírű történészek közreműködésével. Az emlékülés megszervezését Baranya Megye Önkormányzata, a Baranya Megyei Levéltár, Siklós Város Önkormányzata, a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör és a Siklósi Várszínház KHT vállalta, míg a konferencia védnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma minisztere volt. A kétnapos rendezvény első napján Marenics János, Siklós város polgármestere adott fogadást a konferencia résztvevői tiszteletére. Másnap délelőtt 9 órakor a siklósi vár konferenciatermében Odor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója rövid megnyitó beszédével vette kezdetét a történésztanácskozás. A beszédben gróf Batthyány Kázmér nem mindennapi életpályájára hívta fel a figyelmet, remélve, hogy ez a tekintélyes történészekből álló fórum újabb ismeretekkel gazdagítja az egykori baranyai földesúr, főispán és kormánybiztos, az első magyar külügyminiszter eddig ismert életpályájának fontosabb szakaszait. Ezt követően két ünnepi köszöntővel folytatódott az emlékülés, amelyen először Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében külön kiemelte Siklós város fogadókészségét az emlékév programjainak és különösen a jelen történész konferencia fogadására és lebonyolítására, ami jelzi Siklós és Baranya szellemi kisugárzását és törekvését, hogy ezt az értékrendszert az újabb generációk is megismerhessék és továbbadhassák. Külön megköszönte a jelenlévő történész előadóknak, hogy vállalták az értékteremtés különböző szakaszainak bemutatását és azonosulni tudtak Batthyány Kázmér szellemiségével. Ezt követően Marenics János Siklós város polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, büszke arra, hogy a várost választották e megemlékezések színhelyéül. Siklós, az egykori kereskedelmi és regionális központ számára mindig is fontos volt a múlt felidézése, abban bízva, hogy ennek ismeretében is visszanyerheti a város egykori rangját. Jelenleg a kulturális és művészi értékteremtés került előtérbe, és ennek részeként különös gondot fordítanak gróf Batthyány Kázmér emlékének és kultuszának ápolásra. A gazdag magyar múlt értékeiből való építkezéssel azonosulni tudott a város, és reméli, mindezek a folyamatok Batthyány Kázmér szellemiségéhez méltóak. Az ünnepi köszöntőket követően a konferenciát Ormos Mária akadémikus, az MTA rendes tagja, a Filozófia és Történettudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozva, hogy ma már viszonylag könnyű Batthyány Kázmér szerepét, jellemét és életútját felvázolni, de ez nem volt mindig így. Különösen érvényes ez a 19. sz. második felére (halálra ítélését követően 40 évig), amikor meg sem említik a nevét. De ebben 58