Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - HÍREK - Márfi Attila: Beszámoló a gróf Batthyány Kázmér (1807–1854) emlékezete c. konferenciáról / 58–64. o.

BESZÁMOLÓ A GRÓF BATTHYÁNY KÁZMÉR (1807-1854) EMLÉKEZETE C. KONFERENCIÁRÓL Nemzetközi történész konferenciára került sor az első magyar külügyminiszter halálának 150. évfordulója alkalmából Siklóson, 2004. május 20-21-én. Gróf Batthyány Kázmér, az ország és Baranya történetének egyik kiemelkedő személyisége halálának 150. évfor­dulója alkalmából a Baranya Megyei Önkormányzat, annak oktatási és kulturális intéz­ményei, a Baranya Megyei Levéltár, illetve Siklós Város Önkormányzatának intézmé­nyei és civil szervezetei a 2004. esztendőt tiszteletük jeleként Batthyány Kázmér emlék­évvé nyilvánították. Az egész évben zajló gazdag programsorozatot diákvetélkedő, szo­boravatás, koszorúzások, emlékünnepségek, ünnepi koncert és a Csorba Győző Megyei Könyvtár kiadásában megjelent életrajz és bibliográfia fémjelezte. Ennek a programso­rozatnak egyik legkiemelkedőbb rendezvénye volt a siklósi várban 2004. május 20-21­én megtartott nemzetközi konferencia, országos hírű történészek közreműködésével. Az emlékülés megszervezését Baranya Megye Önkormányzata, a Baranya Megyei Levéltár, Siklós Város Önkormányzata, a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör és a Siklósi Várszín­ház KHT vállalta, míg a konferencia védnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma minisztere volt. A kétnapos rendezvény első napján Marenics János, Siklós város polgármestere adott fogadást a konferencia résztvevői tiszteletére. Másnap délelőtt 9 órakor a siklósi vár konferenciatermében Odor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója rövid meg­nyitó beszédével vette kezdetét a történésztanácskozás. A beszédben gróf Batthyány Kázmér nem mindennapi életpályájára hívta fel a figyelmet, remélve, hogy ez a tekinté­lyes történészekből álló fórum újabb ismeretekkel gazdagítja az egykori baranyai földes­úr, főispán és kormánybiztos, az első magyar külügyminiszter eddig ismert életpályájá­nak fontosabb szakaszait. Ezt követően két ünnepi köszöntővel folytatódott az emlék­ülés, amelyen először Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében külön kiemelte Siklós város fogadó­készségét az emlékév programjainak és különösen a jelen történész konferencia fogadá­sára és lebonyolítására, ami jelzi Siklós és Baranya szellemi kisugárzását és törekvését, hogy ezt az értékrendszert az újabb generációk is megismerhessék és továbbadhassák. Külön megköszönte a jelenlévő történész előadóknak, hogy vállalták az értékteremtés különböző szakaszainak bemutatását és azonosulni tudtak Batthyány Kázmér szellemi­ségével. Ezt követően Marenics János Siklós város polgármestere köszöntőjében hangsú­lyozta, büszke arra, hogy a várost választották e megemlékezések színhelyéül. Siklós, az egykori kereskedelmi és regionális központ számára mindig is fontos volt a múlt felidé­zése, abban bízva, hogy ennek ismeretében is visszanyerheti a város egykori rangját. Jelenleg a kulturális és művészi értékteremtés került előtérbe, és ennek részeként külö­nös gondot fordítanak gróf Batthyány Kázmér emlékének és kultuszának ápolásra. A gazdag magyar múlt értékeiből való építkezéssel azonosulni tudott a város, és reméli, mindezek a folyamatok Batthyány Kázmér szellemiségéhez méltóak. Az ünnepi köszöntőket követően a konferenciát Ormos Mária akadémikus, az MTA rendes tagja, a Filozófia és Történettudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. Hang­súlyozva, hogy ma már viszonylag könnyű Batthyány Kázmér szerepét, jellemét és élet­útját felvázolni, de ez nem volt mindig így. Különösen érvényes ez a 19. sz. második felére (halálra ítélését követően 40 évig), amikor meg sem említik a nevét. De ebben 58

Next

/
Thumbnails
Contents