Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - HÍREK - Link Dóra: Levéltári nap Tolna megyében / 92–94. o.

Létrejöttüket azzal indokolta, hogy a Horthy-rendszer számára nem lehetett közömbös a jövő értelmiségének, azaz az egyetemistáknak a gondolkodásmódja, ezért próbálták a jobboldali eszmék propagálását felvállaló oktatók őket efféle diákszervezetekbe bevonni. Ezt követően Rozs András két olyan egyesületet mutatott be, amelyek a pécsi Erzsébet Tudományegyetem berkein belül is működtek. Az első megalakuló egyetemi bajtársi egyesületek közt volt az 1919-ben létrehozott Turul Szövetség, amelyhez számos egyetemen megalakult tagegyesület csatlakozott. A parlamenti demokrácia elveinek megfelelően külön törvényhozó, végrehajtó és bíráskodó szervekkel rendelkező Turul célja a nemzeti, keresztény érzés és hazaszeretet ápolása, valamint a magyar ifjúság fizikai állapotának, edzettségének javítása volt. A keresztény, ezen belül is a katolikus erkölcsiség és a politikamentesség volt a vezérelve a másik, az előadás fókuszába állított, 1921-ben alakult szervezetnek, a Foederatio Emericana nevet viselő bajtársi szövetségnek. A példaképének Szent Imre herceget választott Emericana felépítése hasonlított a Turuléhoz, viszont a tagságuk, ahogyan azt az előadásból megtudtuk, elkülönült. Míg az Emericana tagjai elsősorban a középosztály felső és középső rétegéből, addig a Turul tagjai a középső és alsó középosztályból, illetve a kispolgárságból kerültek ki. Rozs András korreferátuma két olyan pécsi bajtársi egyesületet mutatott be, amelyek jelentős szerepet töltöttek be a két világháború közötti évek egyetemi életének alakításában. Végezetül a házigazda levéltár igazgatója, Dobos Gyula A köz szolgálatában — Perczel Béla pályaképe c. előadása hangzott el. A családtörténeti bevezetőből megtudhattuk, hogy 18-19. századtól a sok utód miatti birtokosztódás következtében a bonyhádi Perczel család férfitagjai (más középbirtokos nemesi családokhoz hasonlóan) a katonai, illetve a közigazgatási pálya közül választottak. Az utóbbi példájaként Perczel Béla fordulatokban gazdag pályafutását ismerhették meg az előadás hallgatói. A budapesti és berlini jogi egyetemen folytatott tanulmányok után 1907-ben doktorrá avatott ifjú Perczel közigazgatási pályáját Tolna megyében kezdte gyakornokként, de egy év sem telt el, és már megyei aljegyzőnek választották meg, majd később a völgységi járás szolgabírójának. Jogi pályafutása 1927-től országos szinten folytatódott, ekkor lett első alkalommal előbb az országgyűlés felsőházának pót-, majd rendes tagja. Ennek ellenére a megyei közigazgatásból sem vonult ki, sőt egyre nagyobb megbecsülésnek örvendett, hiszen 1931-ben főispáni kinevezést kapott, 1933-ban alispánná, két év múlva pedig Bonyhád díszpolgárává választották, amely megtisztelő címet azonban nem fogadta el. Mivel a nácibarát politikával nem tudott, és nem is akart azonosulni, előbb csak főispáni állásáról mondott le, majd a teljes visszavonulás mellett döntött, 1942-re pedig nyíltan vállalta a németekkel való szembenállást, egyik létrehozója a Hűséggel a Hazához mozgalomnak, így sorsát az 1944. március 19-i német megszállás pecsételte meg. Személyében egy olyan ember pályáját ismerhettek meg az érdeklődők Dobos Gyula előadásából, aki egész életében fontosabbnak tartotta a tisztségeknél, címeknél, hogy elveihez hűen, következetesen őrködjék a közélet tisztasága felett. Zárszavában a megyei közgyűlés alelnöke, Pogátsa Alajos a történelem jelentőségéről beszélt, majd a jövő évi konferencia témáját ismertette, amely a 2005-ben 100 éve rendezett tanácsú város, Szekszárd történetéhez fog kapcsolódni. Link Dóra 94