Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - HÍREK - Link Dóra: Levéltári nap Tolna megyében / 92–94. o.

tozása és az antiszemitizmus erősen eltér a polgári demokráciákban alkalmazott normáktól. Romsics Ignác Horthy kormányzói jogkörének 1930-as évektől való továbberősódését nem egyfajta kormányzói diktatúra megalapozásának tervével magyarázta, hanem a szélsőjobboldali veszéllyel szembeni védekezés alkotmányos megoldásának nevezte. Előadása utolsó részében a kor egyik legfontosabb magyar célkitűzéséről beszélt az előadó, amely a trianoni béke igazságtalanságainak orvoslása volt. A politikusok a revízió mértékében nem értettek egyet, abban azonban annál inkább, hogy a revízió csak békés úton képzelhető el. Előadása zárásaként Romsics Ignác értékelte a Horthy-korszak teljesítményét, legfontosabb érdemeinek, és hiányosságainak kiemelésével. A megyénkre, illetve régiónkra vonatkozó korreferátumok sorát a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának levéltárosa, Aradi Gábor kezdte meg Az optálás Tolna megyei sajátosságai c. előadásával. Az előadó ismertette az opció fogalmát. Ez a trianoni békeszerződés állampolgárságról szóló fejezetében egyrészt az elcsatolt területeken községi illetékességgel rendelkezők számára egy éven belül jogot adott a magyar állampolgárság újbóli megszerzésére. Másrészt az Osztrák-Magyar Monarchia területén illetékességgel bírók részére lehetőséget adott másik állam (Ausztria, Magyar-, Olasz-, Lengyelország, Románia, a szerb-horvát-szlovén állam, Csehszlovákia) állampolgárságának megszerzésére, ha bizonyíthatólag a többségi népcsoporthoz tartoztak abban az országban, ahová optáltak, illetve annak anyanyelvét magukénak ismerték el. A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára őrizetében mindkét említett típusra elemzésre érdemes mennyiségben talált példát a kutató, aki a továbbiakban ezeket taglalta. A kérelmek települések, illetve nemek szerinti megoszlásának vizsgálatán túl a Tolna megyében anyanyelvi szempont alapján új állampolgárságért folyamodó szerb csoportokról szólt az előadó, bemutatva az optálók motivációit, a szerb-horvát-szlovén állam javára való sikeres optálás következményeit, és a gyakorlati megvalósítás eszközeit. A konferencia a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának levéltárosának, Kaczián Jánosnak a Kultúra, művelődés Tolna megyében a két világháború között c. előadásával folytatódott. A téma nagysága és a szűkös idő miatt az előadó ren'dkívül adatgazdag beszámolójában a korszak oktatás- és kultúrpolitikájának, művelődési felfogásának ismertetése után a kulturális élet egyes szegmenseit mutatta be a megyében. A kutatóműhelyekről szólva három megyei intézményt emelt ki; a múzeumot, a levéltárat és a kórházat. Ezen kívül számos országos jelentőségű, különböző tudományágakban jeleskedő tudós és művész neve is elhangzott. Megtudhattuk, hogy az aktív ismeretterjesztésben az állami intézményeken kívül több száz helyi, illetve néhány megyei egyesület vett részt. A korszak vitathatatlan érdeme az iskolák, népművelési alapintézmények hálózatának kiépítése, amelynek eredményeként a könyvtárak száma megduplázódott, megjelentek többek között olyan új ismeretterjesztési formák, mint a hangversenyek, gyermekműsorok. Az időszak árnyoldalai is felvillantak, amikor az erősen centralizált állami irányítás művelődési téren tervezett és kivitelezett központosítási törekvéseiről szólt az előadó. Rozs András, a Baranya Megyei Levéltár főlevéltárosa a soron következő előadásban A dél-dunántúli jobboldali egyetemi mozgalmakról beszélt, miután bevezetőjében a nemzeti, keresztény szellemiségű egyesületek nemzetközi történeti gyökereit tárta fel. 93