Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

ban eltüzeltek. Hazánkban viszont felhasználták a repülőbenzin gyártásához. A lispei alapanyagból készült repülőbenzint alacsony oktánszáma miatt különböző adalékanyagokkal javították fel, hogy megfeleljen a repülőbenzin második világháború alatti minőségi előírásainak. Az adalékanyagokat; az izooktánt és a neohexánt a krakkgázból polymerizáció útján nyerték. A legjobb adalékanyag az izopenton, a lispei gázból tisztán volt nyerhető egy 1943. évi összefoglaló jelentés szerint, de a berendezések még nem készültek el, viszont két év múlva napi két tonna izopenton termeléssel számoltak. A benzin és repülőbenzin előállításának meggyorsítását szintén a háborús készülődések, majd Magyarország hadba lépése tette szükségessé. A Péti Nitrogénmüvek Rt. fokozatosan bekapcsolódott a hazai nyersolajfeldolgozásba. A lispei nyersolaj túlnyomórészt repülőgépbenzinné való feldolgozására, a honvédelmi miniszter rendeletére létesítették, a nyersolaj lepárló berendezésüket. A lepárló, azaz Topping üzemben nyert benzin, természeténél fogva teljesen hasonló volt a hazai nyersolaj-feldolgozó gyárak benzinanyagával, 67-68 oktánszámú. Időközben Németországból olyan repülőgépek érkeztek, majd a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár, 1943-tól pedig a Dunai Repülőgépgyár olyan típusú repülőgép motorokat gyártott, amelyekhez 92, illetve 98 oktánszámú repülőbenzinre volt szükség. A repülőbenzinelőállítási kísérleteket 1943 őszén kezdték meg, amelyek eredményeként sikerült a 67-68 oktánszámú benzint 92-94 oktánszámúra emelni.

34 A Topping berendezés 24 óránként mintegy 450 tonna nyersolaj feldolgozására volt alkalmas. A nyersolaj-finomító telep a kenőolaj üzem építésével — amely szintén a honvédelmi miniszter rendeletére készült — vált, illetve vált volna teljessé, mert épületei csak részben készültek el, berendezésének egy részét a németek elhurcolták. A vállalat mint kémiai létesítmény, vegyigyárként kezdte meg működését, de mint olajfinomító társaság, hivatva érezte magát, hogy a két iparnak, az olaj- és vegyiparnak kölcsönösségét, összefonódását kifejezésre juttassa. De ez már egy másik történet, mely a háború után veszi kezdetét. MOLZ 1545. 18. d. A repülőbenzin előállításának módjai. 1943. 56