Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

si költségek terhére számolandó el. Egyébként azonban Pétét elszámolásokkal nem szabad megterhelni".

27 A vegyi üzemek békebeli gazdaságos foglalkoztatása a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. feladata volt, az e célból még szükséges további feldolgozó üzemek létesítési költségeit a részvénytársaságnak magának kellett biztosítania.

28 így épült az etilinoxyd-, a triklóretilén gyár is, ahol féregirtó szerekét, illetve a triklóretilénből oldószereket készítettek. A vegyi fegyverek alkalmazását háborúban az 1925 óta érvényben lévő genfi egyezmény tiltotta, de gyártásukat és tárolásukat nem. Az okmányt több mint száz ország írta alá, ám Magyarország csak 1952-ben.

29 Többek közt ezért sem volt semmi akadálya annak, hogy a Honvédelmi Minisztérium a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt-t újabb és újabb üzembővítésre, illetve új gyárak létesítésére kérje fel. A honvédelmi tárca fokozott salétromsavigénnyel lépett fel, aminek teljesítésére a salétromsavüzemben jelentős változást kellett végrehajtani.

30 A salétromsavgyártást állami támogatással fejlesztették, hiszen a szerves vegyipar, a hadiipar és az egyre fontosabbá váló nitrogénműtrágya-ipar egyaránt igényelte a salétromsavat. A század elején a mésznitrogén volt a leginkább alkalmazott nitrogénműtrágya. A '30-as évek végétől csaknem kizárólag salétromsavból és ammóniából készített ammónianitrátot használták.

31 Pétfürdőn az ammónianitrátot mészkőporral keverték, ez a pétisó. A Magyar Szénkéneggyár Rt. és a Magyar Hydrobenzin Rt. 1939-ben fuzionált a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt-vel. Ekkor lett a neve Péti Nitrogénművek Rt. Időközben (1938-ban) a Magyar Hydrobenzin Rt. benzinkísérleti üzemét a kőszénkátrány hiánya miatt le kellett állítani, de egyébként is ezzel egy időben jelentek meg az első nyersolaj előfordulások Magyarországon. A bükkszéki, lispei nyersolaj feldolgozását az iparügyi miniszter a Péti Nitrogénművek Rt-re kívánta bízni. Utasítást adott egy krakkolo berendezés létesítésére, amely a nyersolajból nyert benzinkihozatalt jelentősen megemelte. A krakkolo eljárás a földolajokból nyert benzinkihozatalt megemeli. A krakkolásnál keletkezett melléktermékként gyártottak petróleumot fűtő- és telítő olajat, motalkót, paraffint, vazelint, petrolkokszot és különböző kenőolajakat.

32 Varga József professzor, ipari miniszter gondolata szerint „az ipart már békeidőben is elő kell készíteni a háborúra, és a háború alatt a háborús céloknak megfelelően kell kiépíteni és fejleszteni".

33 Varga József különösen a szívén viselte a Péti Nitrogénművek Rt. bővítését, kutatásainak fejlesztését, hiszen ő volt az, akinek korszakalkotó találmányával, a barnaszénkátrányok hidrogénezésével, illetve hidrogénezés útján műbenzinné alakításával a péti kísérleti üzem megkezdte működését. Modern háborúban az olaj, de különösen a benzin rendkívüli jelentőséggel bírt; a második világháborút már a motorizáció jellemezte, motor pedig nincs üzemanyag és kenőanyag nélkül. A kémikusok szerint a legérdekesebb krakktermék a krakkgáz, amelyet külföldön általá27 MOL Z 1543 30. d. Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. iratai. Papkeszi (táborhelyi) üzem telepítése. A honvédelmi miniszter szigorúan titkos levele. 1938. május 14. 28 MOL Z 1543 30. d. Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. iratai. Papkeszi (táborhelyi) üzem telepítése. HM bizottsági jegyzőkönyv. 1936. február 27. 29 Vegyi hadviselés. Cambridge enciklopédia, Bp., 1992. 628. 30 MOL Z 1543 18. d. A pétfürdői gyártelep műszaki leírásai. 1932. és 1945. 31 BALÁZS LÓRÁNT: A kémia története. Bp., 1968. 487. 32 MOL Z 1543 18. d. A pétfürdői gyártelep műszaki leírása. 1945. 33 MOL Z 1543 18. d. A pétfürdői gyártelep műszaki leírása. 1945. 55