Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Horváth Richárd: Újonnan előkerült középkori oklevélszövegek a Győri Egyházmegyei Levéltárban (Tapasztalatok középkori forrásanyagunk lehetséges kiegészítése terén) / 3–13. o.

Ugyancsak a püspöki levéltárban maradt fenn néhány olyan másolat, amelyek tudományos újdonságukon túl további magyar vonatkozású középkori kútfők feltárási lehetőségét csillanthatják meg előttünk. A kései középkorban a győri püspökség és a ma az ausztriai Burgenlandhoz tartozó Bruck an der Leitha (Királyhida) város hatósága között több alkalommal is per tárgyát képezte a bruckiak tizedfizetési kötelezettsége. Az e tárgyban kelt oklevelek közül háromnak 1744-ben készített másolata található jelenleg a püspökség archívumában, azonban mindhárom másolati záradéka egyértelművé teszi, hogy az eredeti példányok Bruck an der Leitha levéltárában voltak.

14 A város levéltára ma is létezik (a városháza épületében), így ha a történelem viharai nem pusztították el, akkor ezen oklevelek eredeti példányainak ott kell lenniük, sőt az sem kizárt, hogy további magyar vonatkozású oklevelek is akadhatnak mellettük.

15 Mindezeket természetesen egy majdani helyszíni kutatás lesz hivatva eldönteni. 2. Káptalani levéltár. A győri káptalan levéltárának mindkét levéltártestéből, az ún. hiteleshelyi és a magánlevéltárból is kerültek elő új szövegek, összesen 16 db. Ezek provenienciája a püspöki levéltárból származókétól gyökeresen eltér. Amíg abban alapvetően saját oklevelek átírásáról volt szó, amelyek értékét az eredeti példányok pusztulása növelte, ez utóbbi esetekben az új dokumentumok zömét nem a káptalannál őrzött szövegek alkotják. Többségük Győr város, illetőleg a környékbeli nemesi családok, egyházi intézmények mára már elpusztult, vagy lappangó gyűjteményeiből származhatott, és másolásukra zömmel a 18. század folyamán került sor. Jól illusztrálja mindezt Győr városának 1369. május 6-i kelettel e másolatok sorában fennmaradt kiadványa, amely — a városi levéltárnak a püspökihez hasonló hányattatott sorsából fakadóan — eredetiben nem maradt ránk, így az amúgy is csekély számú (a középkorból összesen kilenc ismert) győri városi kiadványok számát növeli.

16 Ugyancsak érdemes felhívni a figyelmet a mai Táp község határában fekvő Borba puszta történetét megvilágító másolt oklevélkivonat sorozatra az 1450-1488 közötti időszakból, amelyek közül az egyik igazolhatóan a Kisfaludy levéltár egyik ma is meglévő okleveléről készült, tehát részlegesen a másolatok hitelessége is ellenőrizhető.

17 3. Hagyatékok. A hagyatéki anyagok szinte minden levéltár „legsötétebb foltjai." Minthogy nem a jól ismert szervezetű iratképzők hozták létre ezeket, hanem kisebb intézmények, legtöbbször pedig magánszemélyek, ezért összetételük rendkívül különböző lehet. A Győri Egyházmegyei Levéltárban két hagyatékban találhatunk középkori okleveleket. Ezek: az ún. Holdházy hagyaték, valamint a Mohi Adolf által gyűjtött törBLAZOVICH LÁSZLÓ-GÉCZI LAJOS: A Telegdiek pere 1568-1572. Szeged, 1995. (Dél-Alföldi Évszázadok, 6.) E pertestben 26 középkori (1247-1503 között kelt) oklevél szövege maradt fenn. 14 Győri Egyházmegyei Levéltár (= GyEL). A győri püspökség levéltára. Capsarium. Capsa K., fasc. 4., nr. 1-3. A záradék szövege mindhárom iraton az alábbi: Praesens copia collata cum suo originali concordat. Pruchae ad Leytam, die 18 Iunii 744. Per cancellariam Pruggensem. Valamint a város papírfelzetes, három várostornyot ábrázoló pecsétje. 15 Ilyenek felbukkanására pedig jó eséllyel számíthatunk, hisz a Burgenlandi Okmánytár legújabb kötetében is találhatunk innen származó, a DF gyűjteményben nem szereplő - azaz értelmezésünkben ismeretlen - oklevelet. UB V. 194. sz. 16 GyEL A győri káptalan magánlevéltára. Cimeliotheca et theca sorozat, theca XX., nr. 3038. 17 GyEL A győri káptalan magánlevéltára. Feudáliskori gazdasági iratsorozat 1642/1. A Kisfaludy levéltárból származó oklevél jelzete: MOL Diplomatikai Levéltár (= DL) 108 029. 7