Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Horváth Richárd: Újonnan előkerült középkori oklevélszövegek a Győri Egyházmegyei Levéltárban (Tapasztalatok középkori forrásanyagunk lehetséges kiegészítése terén) / 3–13. o.

terén. A munkák alapját a MOL számítógépes oklevél-adatbázisa vetette meg,

5 hiszen ennek használatával az érdeklődő néhány másodperc után nagy biztonsággal megtudhatja, hogy az előtte fekvő forrásszövegnek létezik-e eredeti vagy mikrofilm-másolatos példánya a MOL Középkori Gyűjteményeiben. Nem túlzás tehát az adattár jelentőségét hangsúlyozni: ezentúl minden egyes középkori oklevélszöveg gyors azonosítása lehetséges. E kiváló lehetőség előálltával, valamint a levéltárakban folyó rendezési munkálatoknak köszönhetően az információk már csörgedeznek, és az első olyan publikációk is megjelentek, amelyek ezidáig fel nem tárt szövegekről adtak híradást az ország különböző gyűjteményeiből.

6 Sőt, a MOL-ban őrzött országos hatóságok levéltári anyagából is jó eséllyel reménykedhetünk újabb kútfők előkerülésére, azok rendezésének további előrehaladtával, segédleteik bővülésével.

7 Az időrendben folyamatosan haladó kiadások is napvilágra hoztak újabb szövegeket.

8 E ponton ugyanakkor le kell szögezni, hogy a határokon kívül őrzött iratok kérdéskörét e helyt szándékosan nem érintjük, ez a Hungarica-kutatás feladatköre, így a téma 5 A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL-DF 4.2.). Szerk.: RÁCZ GYÖRGY. Bp., 2003. CD-ROM. (= DL-DF 4.2.) 6 A teljesség igénye nélkül: KÖBLÖS JÓZSEF: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525. Pápa, 1997. (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések, 1.) pl. 44. sz. irat.; KÓTA PÉTER: Egy nemes család levéltára az Őrségből. Turul, 72. (1999) 12. sz. 90-92.; Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg V. (1342-1349) Hrsg.: IRMTRAUT LlNEDCK-POZZA-ERICH REITER-LEONHARD PRICKLER. (Publikationen des Instituts fur österreichische Geschichtforschung. Siebente Reihe.) Eisenstadt, 1999. (= UB V.) 149., 166., 194. sz.; Kiss ANDRÁS: Két középkori oklevélszöveg Szatmár vármegye levéltárából. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XLI1. Föszerk.: NÉMETH PÉTER. Nyíregyháza, 2000. 133-138.; HORVÁTH RICHÁRD-NEUMANN TIBOR: Ismeretlen középkori oklevelek a Chernél család levéltárából. Vasi Szemle, 54. (2000) 1. sz. 123-136.; SUGÁR ISTVÁN: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378-1700. Salgótarján, 2001. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 30.) 1., 3., 4„ 7. sz. iratok,; VÉBER JÁNOS: Elfelejtett középkori oklevelek Kazinczy Gábor hagyatékában. Levéltári Közlemények, 14. (2003) 1-2. sz. 159-190.; HEGEDŰS ANDRÁS: Rejtőzködő középkori oklevelek az esztergomi Prímási Levéltárban. Kézirat. Hivatkozás: Ki kicsoda az egyházi levéltárakban 2003-ban. Szerk.: LAKATOS ANDOR. Kalocsa, 2003. 15.; SZŐNYI TAMÁS: A magyar domonkos rendtartomány egykori levéltárának középkori oklevelei. Kézirat. — Itt köszönöm meg Szőnyi Tamásnak, hogy kéziratát a rendelkezésemre bocsátotta. Györ-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában (= SL) az újabb rendezések eredményeképp bukkantak elő középkori oklevélszövegek az alábbi helyekről: SL IV/A. I. p. Acta iuridica magnatum et nobilium Tom. II—

III., Uo. XIII/10. Kulcsár család lt. — Ehelyütt köszönöm meg Dominkovits Péter szívességét, hogy ezekről az oklevelekről tájékoztatott. 7 Kiváló példa a Királyi Könyvek nemrégiben megjelent számítógépes kiadása, ami a középkori oklevelek utáni kutatást több mint kényelmessé teszi. A keresőprogramok segítségével az 1526 előtt kelt iratok könnyedén listáztathatóvá, azonosíthatóvá válnak. Figyelemfelhívás gyanánt érdemes megjegyeznünk, hogy a Királyi Könyvek (MOL A 57 Magyar Kamara Levéltára. Királyi Könyvek) eddig számítógépes formátumban megjelent 47 kötetében (Királyi Könyvek 1-V. Készítették: VlSSI ZSUZSANNA-TROSTOVSZKY GABRIELLA-TUZA CSILLANÉMETH ISTVÁN-KlS PÉTER. Bp., 2000-2003.) 948 db 1526 előtt kelt dokumentumot találhatunk. Természetesen ezekről csak egyedi azonosítás után dönthető el, hogy eddig ismertek voltak-e. A királyi könyveket tudomásom szerint forrásfeltárási szempontból csupán a Zsigmondkori Oklevéltár használta: Zsigmondkori Oklevéltár VII. (1419-1420). MÁLYUSZ ELEMÉR kéziratát kiég. és szerk.: BORSA IVÁN. Bp., 2001. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, 37.) (= ZsO VII.) 696. sz. Zsigmondkori Oklevéltár IX. Szerk.: BORSA IVÁN-C. TÓTH NORBERT. Bp., 2004. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, 41.) (= ZsO IX.) 93. sz. s Monumenta ecclesiae Strigoniensis IV. (ab anno 1350 ad annum 1358.) Ad edendum praeparaverunt: GÁBRIEL DRESKA-GEYSA ÉRSZEGI-ANDREAS HEGEDŰS-TlBURCIUS NEUMANN-CORNELIUS SZOVÁKSTEPHANUS TRINGLI. Strigonii-Budapestini, 1999. 213-214. (165. sz.); NEUMANN TlBOR-VAJK ÁDÁM: A Guary-levéltár oklevelei 1490-1541. Fons, 10. (2003.) 1. sz. 143-144. (20. sz.) 4