Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Csala Rita: A Gyulafehérvári érseki és Főkáptalani Levéltár története és mai állapota / 60–66. o.

a jelenlegi levéltári anyagot őrizték. Az iratkötegek faszekrényekben és azok tetején álltak, konzerválási állapotuk megfelelő volt. A déli torony alatti helyiségben őrzött anyag mintegy 70 ifm-re terjedő része viszont (a hegyaljai főesperesség és a gyulafehérvári plébánia levéltára, de főként püspöki uradalmi és szentszéki iratanyag) a beázás és a mikroklimatikus viszonyok miatt jelentősen károsult. A szükséges fertőtlenítés és portalanítás után az iratok rendezve és dobozolva a mai felújított raktárakba kerültek. A Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (GyÉFKL) jelenleg a püspöki palota nyugati szárnyának földszinti részében, öt nagy és két kisebb raktárteremben található. Tudományos feltárása előzetes kutatási engedéllyel és a kutatási szabályzat előírásainak betartásával történik. A levéltár mai állapota, felépítése A korszerűsítés (levéltári raktárak felszerelése, iratrendezés) tulajdonképpen 1997-ben kezdődött, amikor Szögi László egyetemi docens, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtárának és levéltárának főigazgatója a levéltár szakmai felmérésének szándékával kereste meg az érsekséget. 1998 szeptemberében Szögi László, Érszegi Géza és Borsodi. Csaba felmérték a levéltár állapotát és októberben megküldték szakvéleményüket a levéltár helyzetére és rendezésére vonatkozólag. Az érseki palota nyugati szárnyának földszinti részében lévő helyiségek felújítását még abban az évben befejezték. A helyiségeket füstérzékelő berendezéssel, Magyarországon vásárolt levéltári fémállványokkal szerelték fel és külön irodát rendeztek be a levéltáros, valamint a kutatók részére. Az iratrendezési munka 1999 tavaszán kezdődött el levéltár szakos egyetemi hallgatók bevonásával és az akkori levéltárvezető, Küsmődi Attila, konzultálásával. A székesegyház torony alatti levéltárának anyagát átszállították a felújított raktártermekbe. A gombakárosult, fertőzött iratanyag egy külön raktárba került. Ezt 2000 decembere és 2001 áprilisa között portalanították és fertőtlenítették a gyulafehérvári múzeum papírrestaurátori laboratóriumában. A levéltári anyag rendezése és semleges kémhatású levéltári szabványdobozokba helyezése hamarosan befejeződik. Az iratanyag fond- és állagszerkezete nagyon jól körvonalazódott. A fondok és állagok kialakításához a kalocsai érseki levéltár szerkezete szolgált alapul. A közel 720 ifm mennyiségű GyÉFKL ma a következőképpen épül fel. Nyolc kisebb levéltár-részlege (irategyüttese) van: püspöki, káptalani, gazdasági, főesperességi (hegyaljai kerület), plébániai és egyéb szervezeti, valamint személyi hagyatékok és gyűjtemények levéltára (fénykép-, térkép- és tervtár). A legtöbb irat latin, magyar és német nyelvű, valamint román és olasz, de a gyűjteményekben találunk örmény és héber nyelvű levelezést is. A leggyakrabban kutatott püspöki hivatal iratanyagának iktatói és mutatói 1917-ig latin, 1918-tól napjainkig magyar nyelvűek. A teljes levéltári iratanyag 1224 és 1997 között keletkezett. Az egyházmegye történetére vonatkozó leggazdagabb és legterjedelmesebb iratanyag a püspöki levéltárban található. A kiterjedt püspöki levelezésen kívül figyelemre méltók a kánoni vizitációk, ezek 1711-től hiteles képet nyújtanak az egyházközségekről, fontos forrást jelentve a helytörténet-kutatóknak is. 64