Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Csala Rita: A Gyulafehérvári érseki és Főkáptalani Levéltár története és mai állapota / 60–66. o.

Társadalomtörténeti szempontból a szentszéki iratok (az 1739 és 1951 közötti időből) említhetők meg: ezek egyházfegyelmi ügyek és házassági perek iratcsomóit tartalmazzák, a személyes adatvédelem miatt azonban egy részük kutatási korlátozás alá esik. Az iskolatörténettel foglalkozó kutatók számára a tanügyi iratok (1773-1950) fondja szolgál alapvető kútfőként. A gazdasági levéltár szerves részét a püspökség uradalmi iratai képezik, 1614-től kezdődő időhatárral. A levéltár másik részlegét a hegyaljai/gyulafehérvári föesperesség iratai és a plébániai levéltárak alkotják. A plébániai iratanyaggal kapcsolatosan megemlítjük, hogy folyamatban van a környező szórványplébániák irategyütteseinek begyűjtése és rendezése, az írott múlt pusztulástól való megmentése és kutathatóvá tétele. A gyulafehérvári plébánia iratsorozatán (1717-1973) kívül a 2002. év folyamán az abrudbányai, magyarigeni, aranyosbányai, verespataki és zalatnai plébániai anyagok is letétbe kerültek. A személyi hagyatékokban több püspök, kanonok vagy egyházi tevékenységet folytató személy magánlevelezését és személyes iratanyagát találjuk. A tervtár, fényképtár és térképtár sajátos alaki jellegét tekintve külön gyűjteményként alakult ki. , Tervek-feladatok: gyűjtőlevéltárak kialakítása főegyházmegye-szerte A Gyulafehérvári Főegyházmegye területén „iratmentő" gyűjtőlevéltárak kialakítását indítványoztuk a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete szorgalmazására és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A gyűjtést föesperesi kerületi szinten végezzük. A GyEFKL-be a hunyadi és a gyulafehérvári föesperesi kerületek szórványplébániáinak pusztulással veszélyeztetett iratanyagát gyűjtöttük be a 2003. év végére. A korábban említett abrudbányai, aranyosbányai, magyarigeni, topánfalvi, tövisi, verespataki és zalatnai plébániai levéltárak begyűjtése is ennek a munkának a részét képezi. Ezekről a helyekről az elmúlt évben, különböző szakaszokban szállítottuk Gyulafehérvárra az iratokat, a fertőzötteket a gyulafehérvári múzeum papírrestaurátori műhelyében fertőtlenítettük, majd rendeztük. A begyűjtési munkálatok során a következő szórványplébániák levéltárai kerültek Gyulafehérvárra: Borbánd, Brád (Boica, Kristyor-Gurabárza), Csernakeresztúr, Csertés-Hondol, Hátszeg, Kőrösbánya, Kudzsir, Lupény, Lónyaitelep, Nagyág, Petrilla, Petrozsény, Piskitelep, Pusztakalán, Szászsebes, Szászváros, Tür (Balázsfalva), Vajdahunyad és Vulkán. Ezek — terjedelmüket tekintve — megközelítőleg 100 ifm-t tesznek ki. A beszállított iratanyagokat 2004. tavaszától rendezzük, és biztonságos megőrzést nyújtva — a megfelelő levéltári segédlet elkészítésével — a kutatóknak hozzáférhetővé tesszük. Terveink szerint a diaszpóra-plébániákon lévő irategyüttesek az alább kijelölt központokba kerülnek: 1. Besztercei Föesperesi Hivatal (a belső-szolnoki föesperesi kerület központi hivatalához közelebb eső területéről); 2. GyÉFKL (gyulafehérvári- és hunyadi föesperesi kerület); 3. Kolozs-Dobokai Föesperesi Hivatal {kolozs-dobokai föesperesi kerület); 4. Marosvásárhelyi Föesperesi Hivatal {marosi-, aranyos-tordai és küküllői föesperesi kerület); 5. Nagyszebeni Föesperesi Hivatal (szeben-fogarasi és erzsébetvárosi föesperesi kerület); 6. Sepsiszentgyörgyi Föesperesi Hivatal {sepsibarcasági és kézdi-orbai föesperesi kerület); 7. Szamosújvári Plébánia (a belső65