Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Lakatos Andor: A katolikus levéltárak. Múlt és jelen / 51–59. o.

Mit találhatunk a katolikus levéltárakban? Eltekintve az intézményes keretektől, a katolikus levéltárak között kutatói szemmel négy nagy csoportot, azaz „levéltártípust" különböztetünk meg. 1. Az érseki, püspöki levéltárak legfontosabb iratképzöi az egyház-igazgatási teendőket a mindennapokban ellátó püspöki hivatalok, az egyházmegyék bírói fórumát jelentő szentszéki bíróságok, illetve az egyházi iskolák felügyeletét, központi igazgatását végző tanfelügyelőségek. Szintén a püspöki levéltárakhoz tartoznak ugyan, de nagyobb különálló egységet képeznek a gazdasági levéltárak, amelyek az 1945 előtti egyházi uradalmak, ül. azok kezelését végző jószágkormányzók irataiból keletkeztek, és gyakran máig is külön épületben találhatók. Külön kezelésük eredményeként a védettebb, püspökségeken tárolt anyagokhoz képest a gazdasági iratok gyakran hiányosabbak, sérültebbek. Az eddig felsoroltakon kívül szinte valamennyi püspöki levéltárban előfordulnak „egyéb szervek" iratai is, pl. vallásos egyesületek, társulatok, szemináriumok, megszűnt szerzetesi intézmények stb. iratai tartoznak ide. A püspöki levéltárak részét képezik a főpapi és papi személyek hagyatékai is. 2. A főkáptalani, káptalani levéltárak rendjét általában a káptalani jegyzők (a káptalan által fizetett ügyvédek) alakították ki. Két fő részük van: magánlevéltár és hiteleshelyi levéltár. A magánlevéltár a testület belső ügyeinek, tanácskozásainak iratain kívül általában jelentős iratanyagot tartalmaz a székesegyházakról, mint a káptalanok liturgikus szolgálatának helyszínéről. Külön iratkezelése volt a különféle (egyházi, tanügyi és jótékonysági célokat szolgáló) „kegyes alapítványok" tőkéjét kezelő alapítványi hivataloknak. Mivel a káptalanok általában a püspöki uradalmaktól függetlenül, külön birtokon, önállóan gazdálkodtak, hasonlóképpen vannak gazdasági-uradalmi irataik is. A hiteleshelyi (vagy más néven országos) levéltárakban a bevezetőben többször is említett hiteleshelyi tevékenység során jöttek létre a birtokba iktatások, királyi parancsra végzett megkeresések, vizsgálatok, a káptalanok előtt tett vallomások, végrendeletek stb. iratsorozatai. Általában ennek az anyagrésznek, illetve tágabb értelemben a káptalani levéltáraknak köszönhetően van jelentősebb mennyiségű középkori iratanyaga a katolikus levéltári intézményeknek. 3. A plébániák levéltárai tulajdonképpen „tükörképei" a püspöki levéltárakban található, plébániákra vonatkozó iratanyagnak, hiszen az iratok zömét a püspökséggel folytatott levelezés teszi ki, ami itt eredeti, annak a másik helyen fogalmazványként meg kell lennie és viszont. A helyzet azonban — pl. a mindkét helyen jelentkező, de eltérő módon, mértékben megvalósuló iratvesztés miatt — ennél jóval bonyolultabb. A plébániákon őrzött anyagot a hivatali levelezésen kívül értékes helyi összeírások, a plébánia történetéről vezetett „história domusok", iskolaszéki iratok egészíthetik ki, időnként céhek, később egyesületek anyagai is bekerülhettek, ezenkívül itt találhatók az espereskerületi iratok is. Az esperesi megbízatás ui. nem helyhez, hanem személyhez kötődött, ennek megfelelően több plébánia levéltárában is előfordulhatnak egy-egy kerület iratai. 4. A szerzetesrendek levéltáraiban a központi kormányzati iratokon kívül az egyes rendházak, apátságok és az intézmények (iskolák, főiskolák) iratai általában külön találhatók. A szerzetesek gazdálkodásáról fennmaradtak gazdasági iratok is. Jelen56