Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Lakatos Andor: A katolikus levéltárak. Múlt és jelen / 51–59. o.

tős a letétek száma, szívesen helyeztek el ui. egy-egy nagy múltú szerzetesi intézményben megőrzésre pl. családi levéltárakat. A szerzetesek szellemi, tudományos tevékenységének köszönhetően általában gazdagabb hagyatéki és kézirattári anyag jellemző ezekre a levéltárakra. Talán az eddigi felsorolás is megfelelően érzékeltette, hogy a katolikus levéltárakban nemcsak az egyháztörténet kutatói találnak számukra érdekes anyagot. A helytörténetírók számára nélkülözhetetlenek a plébániák és püspökségek helységekre vonatkozó iratai, az oktatás történetével foglalkozók nem kerülhetik el a tanfelügyelőségek (s benne a népiskolák, középiskolák) anyagának, az iskolaszékek, a tanító szerzetesrendek iratainak vizsgálatát, a gazdaságtörténészek remek forrásokat találnak az egyházi birtokok iratai között, egy-egy néprajzi kutató számára kincset érhetnek az úriszéki vagy szentszéki perek vallomásai, az életmód kutatói számára a hagyatéki leltárak részletei, a családfakutatók számára az anyakönyvek információi, a művészettörténészeknek régi épületek tervrajzai és leírásai, a tájkutatónak egy-egy határjárás vagy éppen egy szépen megfestett régi térkép részletei, a demográfusnak a népesség-összeírások és anyakönyvek adatai.... Hosszasan sorolhatnánk tovább, de talán az eddigiekből is látható, hogy ha a forrásanyag változatlan is marad, a kérdéseknek, a kutatói kereső-szempontoknak úgy tűnik, nincs határa. A katolikus levéltárak közelmúltja és jelene Az 1995. évi levéltári törvénynek megfelelően jelenleg 18 bejegyzett katolikus nyilvános magánlevéltár (ebből 12 egyházmegyés, hat szerzetesi intézmény) működik Magyarországon. A szám első látásra kevésnek tűnhet, azonban az ellátó személyzet szempontjából közösen kezelt püspöki és káptalani levéltárakat ma már általában egy intézményként szerepeltetik (korábban a püspöki és káptalani levéltárak külön szaklevéltárakként voltak bejegyezve). A 18 intézmény 2000-ben összesen 7630 ifm terjedelmű anyagot őrzött, ebből 620 ifm volt a szerzetesi iratanyag. Nem jelennek meg a nyilvántartásban az egyes plébániákon őrzött iratok, régebbi felmérések adatai szerint az itt tárolt történeti iratanyag mennyisége mintegy 3500 imf. A katolikus levéltári anyag teljes terjedelme eszerint meghaladja a 11 000 ifm-t. A levéltári intézményekben őrzött anyagot a 2000. évi adatok szerint 34 személy gondozta. Közülük 16 főállású, ez a teljes létszám kevesebb mint felét teszi ki, és azt jelenti, hogy az összesen 18 intézménybe átlagosan nem jut egy-egy főállású munkatárs. A teljes létszámból mindössze hat fő volt, aki 1990 előtt állt munkába, 28 személy 1990 után került erre a területre. A rendszerváltás után tehát igen jelentősnek mondható a munkaerő cserélődése a katolikus egyházi levéltárakban. Tovább vizsgálva az 1990 után munkába állók táborát elmondható, hogy az 1990 után végzett, „fiatal diplomások" száma 16. Ez megközelítőleg az összes munkatárs felét, az 1990 után munkába állók 60%-át jelenti. A cserélődésen túl tehát a nemzedékváltás, a fiatalodás is erőteljes ezekben az intézményekben. Az átlagosan „másfél személyes" levéltárakra nagy terhet ró a kutatóforgalom (a növekvő érdeklődésnek köszönhetően a kutatói jelenlét ma már ezekben az intézmé57