Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

koronabirtok alsó- és középfokú közigazgatási és bírósági szervezete ezért független maradt a földesúrtól. A függetlenséget tükrözi az elnevezés: kerületi vagy kapitányi törvényszék (sedes districtualis seu capitaneae). A három kerületi kapitány, a kerületi esküdtek és az összkerületi alkapitány választással került tisztségébe. Ez utóbbi választásáról az Udvari Comissio

9 jelentést kért, a többi tisztség választásába nem avatkozott bele. A kinevezett földesúri ügyész a kapitányi szék ülésein nem vett részt. Részt vett viszont a sedes dominalis

10 az összkerületi törvényszék munkájában, továbbá a fellebbviteli ún. fiskális perekben, ahol a kiküldött koronaügyész is jelen volt. Viszonylagos önkormányzatuknak fontos jogforrásai voltak a maguk által alkotott és a kerületi közgyűléseiken elfogadott statútumaik.

11 A caducitas, azaz a magvaszakadtak utáni örökösödés a kerületben nem a földesurat, hanem a helyhatóságot illette ugyanúgy, mint a szabad királyi városokban. A lakosság szabad költözési joga megmaradt, tiltakozásaiknál a helyi tanácsok gyakran fenyegetőztek, hogy a túlzott terhelés miatt kiköltöznek a kerületből. A kerületen belüli költözések példái a Kiskun Kerület desertumaira'

2 való kitelepedések, Üllés, Majsa, Félegyháza, vagy a nagykunsági Kunszentmárton benépesítése ezen az úton történt. Életben maradt régi jogforrásokban gyökerező vámmentességük. Amikor a pestisjárvány után a nagykunsági állatkereskedőktől vámot szedtek, a kerületek kérelmére Pálffy János nádor megújította országos vám- és harmincadmentességüket.

13 Ez sok egyéb bizonyság mellett a nádorral tartott jogfolytonos kapcsolatról tanúskodik, annak ellenére, hogy a nádor a jászkunok legfőbb bírói tisztségét nem gyakorolhatta. Megállapítható, hogy a jászkun autonómiának azok a vonásai, amelyek településeik önkormányzatára vonatkoztak, az Invalidus Ház földesurasága idején is életben maradtak, sőt megerősödtek. A falvak és mezővárosok tanácsainak s egyben elsőfokú bíróságainak tagjait évente, Szent György napján a lakosság választotta. A választáson kötelező volt mindenkinek részt venni, aki nem jelent meg azt büntették.

14 A földesúri udvarházakat és allódiumokat sem a Német Lovagrendnek, sem a Pesti Invalidus Háznak nem sikerült létrehoznia, viszont mindhárom kerületben felépültek a lakosság költségén a kerületi székházak. 1734-ben Halas és Jászberény után Karcag is mezővárosi rangot kapott, immáron mindhárom kerület központja mezőváros volt. Az 1740-es évek elején az egyes települések gazdasági ereje pusztabérletekkel gyarapodott. A jászsági települések sorra vették bérbe a kiskunsági pusztákat. 1742-43-ban már csak Dósának és Mihályteleknek nem volt kiskunsági pusztája. A nagymérvű jász expanzió új kiskunsági falvak benépesítését eredményezte. Az 1736-1743-ig tartó időszakban jászsági falvakból és Kunszentmiklósról érkezett gazdákkal népesült be és vált A földesúri adminisztrációt, azaz a Pesti Invalidus Házat képviselő kiküldöttek. L.: KISS JÓZSEF: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730-40-es években. Cumania, 12. Szerk: BÁNSZKY PÁLSZTRINKÓ ISTVÁN. Kecskemét, 1990. 255-293. 10 Ez a jogszolgáltatási fórum, amint a neve is mutatja az úriszékekhez hasonlatosan működött. " Pest Megyei Levéltár. Kiskunlacháza tanácsi iratai. Caps. A. F. 3. No 7/1737. 12 A kiskunsági desertumok a tőrök uralom alatt elhagyott egykori lakott települések területei voltak, amelyeket mint kun pusztákat a 18. század első felében ismét betelepítettek. Az új népesség többsége a Jász Kerület helységeiből települt át a Kiskunságba. 13 KISS JÓZSEF: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun kerületben, i. m. Kecskemét, 1990. 255-293. 14 1734-ban Jászberényben, ha a bíróválasztáson nem jelent meg a házas gazda két rajnai forint, a zsellér egy rajnai forint büntetést kapott. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (= SZML) Jászberény levéltára (= Jászberény lt.). Prot. Pol. 1734. április 27. 18