Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

önálló községgé a Dorozsma melletti Ülléspuszta.

15 1742-ben 41 szabadon költözhető jobbágycsalád és jászságiak költöztek Majsára, ahol a korábbi üllési népességgel közösen 1743-ban új községet alakítottak. Kecskemét majsai pusztabérlete megszűnt, és lehetővé vált a 16 000 kh terület intenzívebb gazdasági hasznosítása. A szabadmenetelű gazdálkodás lehetősége távoli vidékekről is vonzotta az embereket. Majsával egy időben népesült be Félegyháza, ahová 58 helységből, többségében a Jászságból, összességében több mint tíz vármegyéből érkeztek telepesek.

16 A gyarapodás mindhárom kerületben szembetűnő. A Jász Kerületben 1735-1745 között 679 új lakóházat építettek és 589 új gazdaság létesült. A Nagykun Kerületben 293 új ház épült és 288 új gazdaság létesült, a Kiskun Kerületben 763 volt az új házak száma és 1141 új gazdaságot hoztak létre.

17 A tíz év alatt a külső pusztabérlők által árendált jászkun puszták fokozatosan ismét jászkunsági községek, mezővárosok bérletébe kerültek. A teljes benépesültség, a gazdasági megerősödés és a jól szervezett önkormányzatok egyaránt alátámasztották a redempció sürgetését. A megvalósuláshoz az 1740-ben kitört osztrák örökösödési háború, majd az 1744-ben megindult második sziléziai háború adott lendületet. A háborúhoz a királynőnek pénzre és katonára volt szüksége, és mindkettőben számithatott a felszabadulni vágyó jászkunságiakra. A Jászkun Kerület ügyvivői 1744-ben felajánlották; ha a kerület felszabadulhat a földesúri alávetettségből és lakosai visszatérhetnek a nádor fennhatósága alá, hajlandók kifizetni az 500 000 Ft-ot és 1000 lovas katonát is kiállítanak. Kérték régi szabadságjogaik visszaadását, egyben vállalták, hogy a nádornak évi 3000 arany tiszteletdíjat fizetnek. Szerettek volna a hadiadó alól is mentesülni, de ettől az udvar elzárkózott. Hosszas tárgyalások és alkuk végeredményeként 1745. május 6-án a királynő aláírta a megváltást engedélyező diplomát. A kiváltságlevélben rögzített kötelezettségek és jogok egy része már az 1279. augusztus 10-i oklevélben benne foglaltatott, más része az alaptörvényt követő évszázadok küzdelmeiben kristályosodott ki. Alkotmányos életük új szabályozása azokon az alapokon épült fel, amelyekre a redempcióért folytatott törekvéseikben a jászkun ügyvivők folytonosan hivatkoztak. A privilégium bevezető szövegrészében megerősítést nyertek mindazon korábbi kiváltságaik, amelyek az ország törvényeivel nem ellenkeztek, és amelyeknek „mostani állapotukban és életmódjukban hasznukat vehetik". A jászkun autonómia második korszakának nyitánya és egyben alaptörvénye Mária Terézia királynő redempciót engedélyező oklevele lett. A Jászkun Kerület népe elnyerte személyes szabadságát, az egész kerület egyeteme pedig kollektív nemesi jogait. Jogszolgáltatási ügyeikben a nádori bíráskodás, közigazgatási, politikai vonatkozásban a helytartótanács főhatósága alá rendeltettek.

18 A redempcióban elnyert igazgatási, gazdálkodási és jogszolgáltatási autonómia a megváltott jászkun földhöz kapcsoltan fejlődött. A jogok és a földváltság összekapcsolása nyomán kibontakozó autonóm korszakban átalakult a Jászkun Kerület organizált és organikus társadalma. Az átalakulás mind az igazgatásban, mind a gazdálkodásban, 15 KISS JÓZSEF: Szempontok a dél-kiskunsági községek 1745 előtti újratel épüléséhez, A Jászkunság kutatása. 1985. Szerk.: FAZEKAS ISTVÁN-SZABÓ LÁSZLÓ-SZTRINKÓ ISTVÁN. Kecskemét-Szolnok, 1987. 302-344. 16 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma. Szolnok Megyei Múzeumi évkönyv, 1981. Szolnok, 1981. 123-128. 17 SZML JK B. Capsa I. Fasc. 3. No 1-371735. uo. No. 4. 1744-45. 18 Mind a kiváltságlevél, mind a Rendtartás számos jászkun település protocollumában olvasható, mint egykorú másolat. 19