Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A JÁSZKUN KERÜLET JOGSZOLGÁLTATÁSA A Jászkun Kerület mint törvényhatóság megszületése A kunok és jászok jogszolgáltatásának törvénybeni összekapcsolását az 1630. évi XLIII. te. mondta ki, de a nádorok címébe csak /. Lipót uralkodásától foglalták be Comes et Judex Jazygum et Cumanorum megnevezéssel. A jász és kun székek területei ekkorra Kis- és Nagykunsággá formálódtak, majd a 17. század közepén felbukkant a districtus kifejezés, de még a széki tagoltság is funkcionált. A Kunság és a. Jászság függetlenedése a vármegyéktől több szálon kezdődött, részben az időről-időre hangoztatott, megerősíttetett kiváltságaikkal, részben nádori főhatóságuk és kinevezett nádori főkapitányuk, illetve eltérő, és elkülönült adózásra törekvésük által. A folyamatban az 1682. év az a határkő, ami a vármegyéktől való elszakadásukat és a jászkun autonómia megújulását jelezte. Igaz ez az autonómia csak rövid ideig maradhat majd életben. 1682. július 5-én Pest vármegye törvényszékén felolvasták Esterházy Pál nádor leiratát, oltalomlevelét, amelyben a nádor kinyilvánítja, hogy a kunsági falvak lakosai a megyei hatóságok és védelem alól kivétetnek. Az oltalom alapul szolgált ahhoz, hogy a jászok és kunok Heves és Pest vármegyétől elszakadva önálló politikai hatósággá alakuljanak. Ugyanez év augusztus 29-én I. Lipót király a „Tatárszentmiklóshoz tartozó kiskun és jász és a kolbásszék nevezetű székhez tartozó összes nagykun híveink részére" az ő kapitányuk báró Esterházy Zsigmond nádor kérésére a kunok és filiszteusok

1 ősi szabadságaitjogait és mentességeit megerősítette."

2 A dokumentum megerősítette: 1. //. Ferdinánd kiváltságlevelét arról, hogy a kiskunok, a nagykunok és a filiszteusok „mindig egy és ugyanazon kiváltságnak örvendtek". 2. János Zsigmond 1552-ben kiadott kiváltságlevelét, amelyből kitűnik, hogy /. Mátyás király „az akkor kinevezett kun kapitányokat Magyarország bármely, akár egyházi, akár világi jelenlegi és jövendőbeli bíráinak és igazságszolgáltatóinak bírósága és bármi hatalma alól örökre kivette." 3. János Zsigmond másik kiváltságlevelét a kapitányok és szabad kunok törvénykezési előjogairól, miszerint „ha valakinek valami ügye, vagy keresete van, vagy lenne ellenök, akkor őket csak az általuk választott és fölesketett ispánjuk pecsétjének hatályával és személye elé idézhetik..." 4. Mátyás király és Ulászló király kiváltságaiból azt a személyes szabadságot, hogy bármely királyi kun bármely szálláson megtelepedhet, továbbá azt, hogy a közéjük költözötteket befogadhatják, és a befogadottak a továbbiakban a kunokkal együtt viselik a terheket, a vármegyékhez nem adóznak. 5. Ulászlóhoz hasonlóan I. Lipót is megerősítette azt az alapvető önkormányzati jogot, amit még Mátyás király adott a kunoknak, nevezetesen, hogy „minden következen1 A jász népcsoport korabeli elnevezése. 2 PINTÉR JENŐ: Jászberény rendezett tanácsú város levéltárában lévő oklevelek gyűjteménye. Jászberény, é. n [1910], 62-65. 15