Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2002. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 62–73. o.
A támogatások fontos szakmai feladatok elvégzését tették lehetővé és nagymértékben hozzájárultak a veszélyeztetett levéltári anyag hatékonyabb védelméhez, amely célokra az intézmények költségvetésében alig van fedezet. 4. Az 1998-2001. között iratanyagok mikrofilmezésére, itt. mikrofilmezésének előkészítésére kapott költségvetési támogatások felhasználása A vizsgálat során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a levéltárak: a) mennyire ítélték fontosnak azt, hogy mikrofilmezés-előkészítési, ill. mikrofilmezési célra is igénybe vegyék a veszélyeztetett levéltári anyagok megmentésére évente rendelkezésre álló támogatást, b) milyen szempontok alapján választották ki az előkészítésre/filmezésre szánt iratanyagokat, c) rendelkeznek-e hosszabb távra szóló előkészítési/filmezési tervvel? Ad a) A szakfelügyelők jelentései szerint 43 közlevéltár közül négy év alatt mindössze 9 általános levéltár vett igénybe támogatást iratanyag filmezésre történő előkészítése céljából és csupán 5 a filmezés megvalósítására. (Ezen kívül 2 levéltár a Magyar Országos Levéltár filmtárában lévő filmekről szerzett be másolatokat.) Ennek alapján megkockáztatható az az állítás, hogy az intézmények többsége az adott körülmények között nem tartja elsőrendűen fontosnak az állományvédelemnek, a pusztuló hordozókon lévő információk megmentésének ezt a bizonyítottan leghatékonyabb eszközét. Ad b) A legtöbb esetben állományvédelmi szempontok alapján válogatták ki az iratanyagokat, két levéltárnál azonban bevallottan más volt az alapvető motívum: nyilvános magánlevéltárnak esetleg kiadandó fondok filmezésének előkészítésére kértek és kaptak támogatást. Feudális kori, dualizmus kori, két világháború közötti és 1945 utáni iratanyagok egyaránt szerepelnek a kiválasztottak között, jellemzően azonban 1950 utáni tanácsi iratokról (jobbára bekötött jegyzőkönyvekről), a BFL esetében 1945 utáni büntető peres iratokról van szó. Ad c) A levéltárak általában nem készítettek középtávú vagy hosszabb távra szóló terveket. Vélhetően az a tény is szerepet játszik ebben, hogy nagyon kicsi a rendelkezésre álló gyártókapacitás, ill. hogy a nem bekötött, ún. szálas iratok filmezésre előkészítése meglehetősen időigényes, monoton munka. Kívánatosnak tartom, hogy a következő évek pályázati kiírásaiban mint az egyik határozottan kiemelt cél fogalmazódjon meg a gyorsan pusztuló 20. századi savas iratanyagok mikrofilmezésre történő előkészítése és mikrofilmezése. 69
