Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - MÉRLEG - K. Német András: Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái. Szerkesztette Dobos Gyula. (Tolna megyei levéltári füzetek. Tanulmányok 8.) Szekszárd, 2000. / 48–52. o.

autem in eadem villa Chaat consíructam lapideam) is említi. A 220. kivonatban előforduló Zanas birtokot a szerző Szénásként oldotta fel; a középkorban következetesen írt Zanas, Sanas alakjai ezt nem teszik lehetővé, a Csánki Dezső korában még létezett Szanácspuszta bizonyosan inkább az eredeti ejtéshez közel álló alakot őrizte meg.

6 Dombó nevű bencés apátság nem létezett megyénkben, ellenben a Szerémségben igen, a regesztában is szereplő kalocsai egyházmegyében (484.).

7 Az Ozorai Pipo birtokait említő 601. oklevél-kivonatban Ozora vára után tévesen szerepel Debrenthe nevű vár; ilyen nevű falu (és nem vár!) valóban volt az említett főúr birtokában és Ozora várához tartozott, Döbröntepuszta ma is létező lakott külterület Ozora határában. A Veszprém megyei Debrente (Döbrönte) vára itt nem jöhet szóba, mert ez ekkortájt a Himfiek döbröntei ágának birtoka volt,

8 nem pedig Ozorai Pipoé. A 608. kivonatba tévesen került Ireg neve Ires (Irös) helyett a Bocskaiak birtokaként; az ugyanezt átíró 620. oklevélben viszont már helyesen szerepel a név. Ha a 807. regesztában szereplő Almás azonos is lenne Kisapostaggal, akkor sem lenne ennek az oklevélnek Tolna megyei vonatkozása, hiszen Kisapostag a középkorban is Fejér megyéhez tartozott és ma is ott fekszik. Maga az oklevél is erről árulkodik, hiszen a veszprémi püspökséghez tartozónak mondja az itteni plébániát, márpedig tudjuk, hogy Tolna megye a középkorban is — néhány település időszakos területen kívülisége mellett — a pécsi püspökséghez tartozott. Az 1052. regeszta a szöveg szerint Gyánt, Ozora, Dorog, Görbő, Pincehely és Némedi 1516. évi bortized-lajstromát tartalmazza „a veszprémi püspökség részéré". A felsorolt helységek egy része ma is létezik, a középkorban is mindegyikük megyénkhez és egyben a pécsi püspökséghez tartozott; az eredeti oklevél sem említi, hogy kinek a számára készült az összeírás. A 104. oklevélben nincs Tolna megyei vonatkozás: Berán és Dörgicse Baranya megyében feküdtek.

9 Az utóbbi a pécsi káptalan birtokával volt határos, a káptalan pedig Tolna megyében is birtokolt; sok példa bizonyítja, hogy a szerző számára ennyi kapcsolódási pont már elég volt a kötetbe való felvételhez. A 144. regesztában szereplő Földvár, Lajmér és Zebegény szintén baranyai falvak,

10 az oklevelet nem Tolna megyei szerv adta ki, személynévben sem tartalmaz semmiféle tolnai adatot. Csernyéd valóban a megyei közgyűlések színhelye volt hosszú időn keresztül, ám bizonyosan nem róla kapta nevét a Zala megyei Csernyédvize nevű patak, amint azt a szerző állítja (549.). Jelentős részét alkotják a kötetnek a Tolna megyei településből képzett családnevet viselő személyekre vonatkozó regeszták. A székesfehérvári káptalan több tucat közölt oklevelének méltóságsorában 1458 és 1474 között szerepel Györgyi Bodó Miklós (690801. között többször); a győri káptalan rengeteg — nem megyénkkel foglalkozó — kiadványa is említést kapott, amelyekben Györkönyi vagy Ócsényi nevű kanonok szerepel. Természetesen ezek az adatok nem érdektelenek, ha pl. a családok történetét vagy a káptalanok tagjainak származását vizsgáljuk; a sok helyet foglaló anyagnak azonban inkább valamely hasonló témájú tanulmányban lett volna a helye. Nem hordoz a 6 CSÁNKI D.: i. m. 449-450. 7 Újabban, összefoglalóan pl. ROMHÁNYl BEATRIX: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp., 2000. 21. 8 ENGELPÁL: Magyarország világi archontológiája. I. Bp., 1996. 305. 9 GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963. 283., 298. 10 GYÖRFFY GY.: i. m. 302-303., 333-334., 408. 50