Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - KILÁTÓ - Érszegi Géza–É. Sin Ágota: A 73. német levéltáros vándorgyűlés / 40–. o.

A 73. NEMET LEVÉLTÁROS VÁNDORGYŰLÉS A Német Levéltárosok Egyesülete a 73. vándorgyűlését 2002. szeptember 17-19. között Trierben rendezte meg Levéltárak és a történelemkutatás címen. A résztvevők száma kb. 800 fő volt, köztük számos külföldi vendég. A rendezést a német alaposság és előrelátás jellemezte, pl. már most osztogatták a következő évi rendezvény helyszínét, Zwickaut ismertető CD-t. Részt vett a vándorgyűlésen a következő Nemzetközi Levéltáros Kongresszus házigazdája, Lorenz Mikoletzky, az Osztrák Állami Levéltár főigazgatója, a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA/CIA) alelnöke. A külföldi levéltárosoknak külön összejövetelt szerveztek a rendezők, amelynek a fő témája az együttműködési lehetőségek megbeszélése volt. Ennek az augusztusi árvíz különös aktualitást adott. Az árvíz szörnyű képeit az egész világ láthatta, a kollégák levéltáruk elborzasztó állapotát mutatták be. Ajánlásképpen hangzott el, hogy iratanyagot csak az első emelettől felfelé kellene tárolni, jól elzárható kisebb raktárakban, konténer típusú tárolóeszközökben stb. Nemzetközi szinten és összefogással kell kidolgozni programot a különböző típusú katasztrófahelyzetek elhárítására. Külön szekcióban tárgyaltak a levéltártudományról és a történeti segédtudományokról, a levéltáraknak a kutatási hálózatban játszó szerepéről, a kutatás szabadságának és a levéltárral kapcsolatos jogszabályoknak a kapcsolatáról, a levéltárról mint a kutatás szolgáltatójáról, az ezzel kapcsolatos elvárásokról és lehetőségekről. Mindenkit érintő téma volt a vándorgyűlés címét is adó: Levéltárak és a történelemkutatás. Egyetemi tanár állapította meg, visszatetsző, ha a „profi" levéltárosképzésben résztvevők tanulmányaik során nem találkoznak egyetlen középkori oklevéllel sem, sőt még Internetes változatával sem. A levéltáros joggal replikázott: mit ér az Interneten közzétett levéltári anyag, hiszen azt csak az azt lelkiismeretesen őrző és ismerő levéltáros aktív közreműködésével képes a kutató megfelelően használni. Lehetőséget kaptak a különböző levéltárakban dolgozó kollégák, hogy „szűkebb" körben is megbeszélhessék a problémáikat. így az állami, a városi, az egyházi, a családi, gazdasági, parlamenti és párt-, valamint a hírközlési levéltárakban dolgozók külön-külön csoportosulva értesülhettek egymás eredményeiről és gondjairól. Lehetőség volt a diplomás (tudományos) levéltárosok külön tanácskozására, ahogy külön program volt a levéltári pedagógia és a történeti nevelés is. Levéltári technikát gyártó és forgalmazó cégek is szép számmal vonultak fel. Nagyítók, UV-lámpák, raktárberendezések, archiváló eszközök szerepeltek a kínálatban. Mikrofilmezők, amelyek egyben digitalizálnak is. Ezek nagy mélységélességüknél fogva az oklevelet a függöpecséttel kifogástalan minőségben jelenítik meg a számítógépen. Semleges kémhatású papírból, praktikus, könnyen kezelhető dobozokat láttam egészen széles skálán mozgó méretekben. Mindenesetre a legnagyobb is akkora, hogy nők is meg tudják emelni. Ügyes megoldású dossziét alakítottak ki a nagy függöpecsétes oklevelek tárolására. A leggyakrabban használandó méret ára 1,49 euró (kb. 400 Ft). Ez a mi lehetőségeink figyelembevételével sem elérhetetlen. Két szoftvergyártó cég is jelen volt. Összefoglalva, hasznos minden levéltáros számára, ha részt vehet olyan tanácskozáson, ahol nemcsak a kollégákat ismerheti meg személyesen, hanem a különböző problémákat és azok megoldási kísérleteit is. Érszegi Géza-E. Sin Ágota 40