Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - HÍREK - Nagy Róbert: Beszámoló az MLE Nyugat-Dunántúli Szekciójának zalaegerszegi üléséről / 70–72. o.
A tárolási problémák között érdemes kiemelni a nem megfelelő helyiségek és dobozok alkalmazását, illetve a selejtezések hiányosságait. Bilkei Irén röviden az alábbiakban foglalta össze a legfontosabb teendőket, intézkedéseket. Nem megengedhető, hogy az iratképzők az iratkezelést csupán sokadrangú kérdésnek tekintsék. Nyomatékosan fel kell hívni az iratkezelők, illetve az iratkezelésért felelős személyek figyelmét arra, hogy a megfelelően végzett tevékenység a saját működésüket, munkájukat teszi egyszerűbbé. Ez nem mindig anyagi kérdés, olykor pusztán csak odafigyelés szükséges hozzá. Kezdeményezni kell az iratkezelők képzését, továbbképzését. Pl. a levéltáros szakma ez ügyben együttműködhetne a Közigazgatási Hivatalokkal vagy a szakminisztériumokkal. Központi intézkedésre lenne viszont szükség az önkormányzatok iratkezeléséhez használható egységes számítógépes iktatóprogram(ok) elkészítéséhez, bevezetéséhez. Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója az iratgyarapodással, megőrzéssel és feldolgozással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. Mint annyi más levéltár, úgy a győri városi levéltár is az elhelyezés, biztonságos tárolás gondjaival küszködik. Jelenleg Győrött 90 iratképzö szerv gyarapítja a levéltár anyagát; az 1950 előtti iratokat minden esetben megnyugtató módon helyezték el. Az ennél később keletkezett iratanyagoknál a szakszerű tárolás csak részben megoldott; sok irat pinceraktárban található. Mindezek figyelembevételével aktív iratbegyüjtés kezdődött, amelynek célja az, hogy az 1980-ig terjedő valamennyi városházi, illetve egyéb önkormányzati iratanyagot levéltári kezelésbe vonják. A városi tervezőirodák iratanyagainak begyűjtése nem sikerült, mivel ezek többnyire már megsemmisültek. Hasonlóan problematikus a városgondnokság jelenleg rendezés alatt álló iratanyaga is. Bana József az előző előadásra visszautalva felhívta a figyelmet az önkormányzati iskolabezárások problémájára. Az iratképzők szervezeti átalakításaival a megszűnt intézmények anyagainak levéltárba adását is meg kell oldani. Ehhez mindenekelőtt a jogutódlás kérdését kell tisztázni. A győri tapasztalatok megerősítik és alátámasztják a ZML megállapításait: a szervellenőrzés rendeleti szabályozása sem a személyi, sem az anyagi feltételrendszer miatt nem tartható be. Az iratátvételek újabb problémákat vetnek fel; azokon mindenképpen gyorsítani kell, hisz helyenként hatvanéves lemaradás behozására van szükség. A selejtezések kérdésében pedig a csökkenő iratmennyiség után járó kevesebb támogatás dilemmája merült fel, mint mindenképpen megoldásra váró szempont. Harmadik előadóként Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára képviseletében Dancsecz Mónika levéltáros és Áldozó István levéltáros, igazgató-helyettes közös előadásban a 10/2002. sz. NKÖM-rendelet kutatószolgálatot érintő kérdéseiről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. Dancsecz Mónika előbb a rendelkezés előírásairól szólt, majd részletesen beszámolt a levéltári anyag kutatási célra történő felhasználásáról, illetőleg a kutatóterem használatának általános szabályairól. Ezt követően Áldozó István a kutatószolgálat során szerzett gyakorlati tapasztalatokat ismertette. Az évek során egyre növekvő kutatási esetszám és kutatói létszám jelentősen megnövelte és egyre bonyolultabbá tette (és teszi) a kutatószolgálat adminisztrációját. Az előadásban elhangzott, hogy szerencsés lenne egy központi, számítógépes nyilvántartási rendszer kiépítése, amely mind a levéltárosok, mind a kutatók számára lényegesen megkönnyítené és kényelmesebbé tenné a kutatószolgálat működését. 71
