Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.

házakba. A tanács kényszerből hamarosan átalakította és kiutalta számukra a lakásokat.

13 A Belügyminisztérium 1955 szeptemberében igényt nyújtott be a Magyar Szentföld épületeire. A Fővárosi Tanács Igazgatási Osztályán belül működő Közületeket Elhelyező Csoport (KECS) 1955. november l-jén kiutalta az épületeket a BM Légoltalmi Országos Parancsnoksága részére, raktárak kialakítása céljából. Egy hónap múlva Budapest Főváros Tanácsa VB VIII. Építészeti és Városrendezési Osztálya átiratban kérte a KECS-t, hogy hatálytalanítsa a kiutalást, mivel a félig kész templommal a VB később kíván foglalkozni.

14 A VB más célra akarta felhasználni az épületeket. Az '50-es évek közepén néhány lelkes szobrász a templomból és környezetéből művésztelepet kívánt létrehozni. Az elképzeléssel a Fővárosi Tanács illetékesei is behatóan foglalkoztak, sőt támogatták azt, végül beruházási fedezet hiányában mégsem valósultak meg a tervek.

1 Egy nagyobb oldalkápolnát Veszprémi Imre

16 szobrászművész használt műteremnek még a '70-es évek közepén is. 1962-ben a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) statikai szakvéleményt készített az épületekről, mert felvetődött, hogy raktárak céljára alakítják át a Magyar Szentföldet. Ekkor még a Fővárosi Tanács VB Építészeti és Városrendezési Osztálya nem engedélyezte a raktárak kialakítását. Lakó-, vagy kulturális épületeket szándékoztak a félkész templomban és környezetében kialakítani.

17 1965-től mégis különféle vállalatok (pl. Technoimpex, Vörös Csillag Traktorgyár) rendeztek be egymást váltva csomagolóüzemet, raktárt a szentföldi épületekben. 1972-ben a XII. kerületi tanács felszólította az akkori „bérlöt", a Vörös Csillag Traktorgyárat, hogy az eredeti állapotot visszaállítva költözzön ki a Szentföldről. A döntésnél nem vették figyelembe, hogy a traktorgyár abban az időben, amíg használta az épületeket, jelentős beruházásokat vitt végbe: bepolcozott raktárakat, korszerű munkaszobákat, mellékhelyiségeket, modern elektromos, klíma (!), és riasztórendszert épített ki. A tanács felszólítása értelmében mindent szétvertek, még a nyílászárókat is kibontották a falakból, hogy helyreállítsák az „eredeti állapotokat".

18 13 BFL XXIII. 111. a. Budapest Fővárosi Tanács VB Építészeti és Városrendezési Osztályának iratai (= Ép. és Városrend. ir.) 58/II/357/1954-VIII.; 58/XII/250/1954-VIII.; 58/XI1/257/1954-VIII. 14 BFL XIII. 106. a. Budapest Fővárosi Tanács VB Igazgatási Osztályának iratai. Általános igazgatási és katonai ügyek. 8094/11/147/1955. 15 LÁZÁR ISTVÁN: Zarándoklás a „Szentföldre" Budapest. A főváros folyóirata, 15.(1974) 11. sz. 31 -34. 16 Veszprémi Imre (1932- ) 1952 óta minden jelentős országos, illetve a magyar képzőművészetet külföldön bemutató tárlaton szerepeltek munkái. 1958-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1982ben munkásságáért Munkácsy-díjjal tüntették ki. Az országban számos köztéri szobra áll; pl. Budapesten az V. kerületben a Honvéd téren a Gulágon meghaltak emlékére készült három méteres márvány emlékmüvét 1993-ban állították fel, a Duna Televízió székháza előtt látható Kronos c. négy méteres kőszobra 1995 óta stb. Számos alkotása található hazai és külföldi múzeumokban, köz- és magángyűjteményekben, különböző alapítványoknál. Az elmúlt másfél évtizedben az év nagy részében Olaszországban, Carrarában dolgozik. Alkotásaiból számos önálló kiállítást rendezett, több alkalommal Párizsban (legutóbb 1999 november-2000 január) és Franciaország más városaiban. Munkái ismertek Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban stb. Ezekben az országokban is megtalálhatók nagyméretű köztéri szobrai, akárcsak Finnországban, Indiában, Izraelben, Jugoszláviában, Kolumbiában, Szlovákiában és Törökországban. 17 BFL XXIII. 111. a. Ép. és Városrend. ir. 134808/1962. 18 BFL XXXIV. 3. a. Budapest Főváros Levéltára 1950 utáni iratai. Titkársági regisztratúra (= BFL Titk. reg.) Feljegyzés a levéltár átmeneti raktárigényéről. 1972. november 1. 45