Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.

* * * Budapest Főváros Levéltára, az ország második levéltára 1942-1943 után rendkívül mostoha körülmények között, a Szent István Bazilika nedves pincéjében őrizte a rá bízott értékes történeti és jogbiztosító iratokat. A háborús események miatt a Városházán maradt iratok, akárcsak a levéltár helyiségei, elpusztultak. Az újjáépítést követően nem volt lehetőség arra, hogy a levéltár teljes állományával visszaköltözzön a Városházára. Új, vagy az iratok számára egészségesebb körülményeket biztosító épület lehetősége fel sem merült. Évtizedekig maradt az átmeneti raktármegoldás a Bazilika pincéjében, ahol a korábbi anyag a kényszerű beszállítások, iratmentések következtében ráadásul folyamatosan gyarapodott. Az 1945. évi 5000 ifm-nyi iratanyag a '60-as évekre már 10 000 ifm-re nőtt. Az iratok pusztulásra voltak ítélve, ha figyelembe vesszük a pincében mért 74-80%-os relatív légnedvesség-tartalmat, a 21 féle penészgomba és baktérium károkozását. Az átlag hőmérséklet 7 és 12 Celsius fok között mozgott. 1959töl a KÖJÁL a levéltár munkatársainak csak napi két óra munkavégzést engedélyezett a pincében.

19 Budapest I. számú Állami Levéltára 1968-ban kikerült az állami irányítás alól, és a háborút megelőző gyakorlatnak megfelelően ismét a főváros hatásköre alá rendelték. A levéltár vezetése az új fenntartót meggyőzte a Bazilika pincéiben őrzött iratok rendkívüli fontosságáról. A Fővárosi Tanács 1971. december 13-i vezetői értekezletének tanúsága szerint a döntéshozók két szakaszban szándékoztak megoldani a levéltár problémáit. Már ekkor elvi döntés született arról, hogy a helyzetet megnyugtatóan csakis egy új, minden igényt kielégítő, modern épület felállításával lehet rendezni. Ehhez elsősorban az optimális helyszínt kellett mielőbb kijelölni. Ugyanakkor a Bazilikában pusztuló iratokat sürgősen átmeneti raktárba kívánták menteni. Két elképzelés is született. A Rumbach utcai zsinagóga mellett, egy, a Magyar Állami Posta tulajdonában levő korábbi evangélikus templom átalakítása is felmerült. A költözésig elvégzendő munkák közül Ságvári Ágnes, a levéltár igazgatónője kiemelte a biztonsági mikrofilmezés és a selejtezés megkezdését. Az igazgatónő kérte a Fővárosi Tanács illetékeseit, hogy 4-5 ideiglenes státuszt kaphasson a levéltár a bazilikái anyagok selejtezéséhez. Elsősorban a már tönkrement iratokat, illetve az '50-es évek iratmentései során selejtezetlenül a levéltár őrizetébe került anyagokat kellett megsemmisíteni. A tanácsi vezetők ígéretet tettek, hogy a Városháza épületében legalább tíz helyiséget a levéltárnak átengednek, hogy a legveszélyeztetettebb iratokat, a kutató és ügyfélszolgálatot méltóbb körülmények közt helyezhessék el.

20 Az agilis Ságvári Ágnes nem hagyta „elaludni" az ügyet. 1972 tavaszán VB határozat született arról, hogy a Bazilika pincéjéből a várostörténeti fontosságú iratok az új levéltárépület elkészülte előtt egy jobb elhelyezést biztosító átmeneti raktárba kerüljenek, ahol megtörténhet az anyag fertőtlenítése, portalanítása és dobozolása.

21 A tanács 1972 nyarán közölte a levéltár vezetésével, hogy a XIV. kerületben az Örs vezér téri rendezés kapcsán a három tervezett toronyház egyikében kívánja elhelyezni véglegesen a levéltárat. Megkezdődtek az egyeztetések, 19 SZEKERES JÓZSEF: Budapest Főváros Levéltára új épülete a II. ker. Heinrich István utcában. Budapest Főváros Levéltára közleményei, 178. Bp., 1979.47-48. 20 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. 990-1/72. BFL. 21 BFL XXIII. 102. a. Budapest Fővárost Tanács Végrehajtó Bizottságának 1972. március 1-i ülésének jegyzőkönyve. Második napirendi pont: Budapest Főváros Levéltárának helyzete és feladatai. 24-31. 46