Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Fodor István: A szerbiai és vajdasági levéltári dolgozók kiadványai 1992 és 2000 között / 25–28. o.

FODOR ISTVÁN A SZERBIAI ÉS VAJDASÁGI LEVÉLTÁRI DOLGOZÓK KIADVÁNYAI 1992 ÉS 2000 KÖZÖTT Dobos János, a zentai Történelmi Levéltár korábbi igazgatója a Levéltári Szemle 1994. évi 3. számában közölt kivonatos tájékoztatót a Szerbiai Levéltári Dolgozók Egyesületének (SZLDE) kiadványáról, az Arhivski pregled-rö\ (Levéltári Szemle). Az ismertető hatoldalnyi terjedelemben dolgozta fel a Szemle 1955 és 1991 között megjelent számait. A szerző a 27. évfolyam (1991) /1-2. számainak bemutatásával zárta le írását, amely 1992-ben került ki a nyomdából. Sajnálatos, hogy folytatásként, a címben jelzett időszakban mindössze öt kiadvány jelent meg a szerbiai és vajdasági levéltári dolgozók egyesületeinek és Szerbia Levéltárának a közreműködésével. Még akkor is nagyon szegényes volt a kiadói tevékenység, ha ezekhez hozzáadjuk a Szerbia Levéltára megalapításának 100. évfordulójára megjelentetett két kötetet. Azt hittem, hogy e néhány kiadvány bemutatásával könnyű dolgom lesz, de nem így történt. A szakma egészét érintő értekezések, tanulmányok címének lefordítása útján nagyon kevés információt kaptak volna a dolgozat olvasói, ezért arra kényszerültem, hogy az egyesületi szerveződési formák változásairól és azok társadalmi hátteréről is rövid ismertetöt adjak. Szerbiában 1990-ben új alkotmányt hoztak, de az intenzív törvényalkotói tevékenység már egy évvel korábban megkezdődött, és még 1992-ben is tartott. A Vállalati törvény (Zakón o preduzecima) 1989-től kibővítette a tulajdonformák körét (állami-, magán-, vegyes és szövetkezeti tulajdon), egyúttal megszüntette az önigazgatáshoz kötődő társadalmi tulajdon fogalmát. A tulajdonosok alapíthatnak köz-, (állami és önkormányzati tulajdonú) vegyes(állami és magántulajdonban lévő) vagy magánvállalatot, illetve részvénytársaságot. A Közszolgálatokról szóló törvény (Zakón o javnim sluzbama) 1991-ben jelent meg. Ennek alapján állami tulajdonban lévő, tevékenységét az egész köztársaság (Szerbia) területén kifejtő közvállalatokat hoztak létre (vasút, posta, elektromos szolgáltatás, kőolajipar stb.), de működnek önkormányzati közvállalatok is. A társadalmi tevékenységeket 1991-től intézmények látják el. Ekkor alakult át levéltárunk is intézménnyé, előtte ún. munkaszervezetként végezte tevékenységét. Lényeges szakmai változást azonban az új „forma" nem hozott. Vég nélkül sorolhatnám az élet minden területén, az esetek nagy többségében a központi irányítást erősítő új törvényeket, de e néhány példa is elegendő arra, hogy lássuk, milyen szakmai problémák megoldására kényszerültek a levéltárak az illetékesség, az új iratképzők meghatározása, a már létezők elhatárolása, ebből adódóan pedig a keletkező fondok kialakítása (a folytonosság vagy az évkorok megállapítása stb.) terén. A felsoroltakon túl még nagyobb gondot okozott az, hogy az általános társadalmipolitikai helyzetből fakadó központosító törekvések a Vajdasági Levéltári Dolgozók Egyesületének (VLDE) munkáját is megbénították. A VLDE tisztújító értekezletét 1991. november 22-én tartották Újvidéken, egy hónappal azután, hogy az országos levéltáros egyesület horvát nemzetiségű elnöke, 25