Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám - Molnár András: Deák Ferenc zalai ősei, 1665–1803 / 47–59. o.

meddő, ám a családot, különösen az asszonyt fölöttébb rossz hírbe hozó törvényszéki vizsgálatok után végleg elmérgesedett. A legidősebb fiát, Ferencet egyedül felnevelő Deák Gábor 1768 után még húsz esztendeig, 1788. március 8-án bekövetkezett haláláig élt Tárnokon.

49 Tárnok határának jelentős részét ő birtokolta, és fóldjeit 14 jobbágy, valamint 14 zsellér művelte. Néhány kisebb vagyonú helyi birtokostársával összefogva ő gyakorolta a kegyúri jogokat is a tárnoki plébániatemplomban, és 1766-ban ö újíttatta fel az épületet, amelynek családi kriptájában később eltemették.

50 Még a Hertelendy Annával való vagyonmegosztás előtt történt, hogy Deák Gábor 1766-ban, illetve 1768-ban megvásárolta a saját birtokain álló tófeji és tárnoki, valamint a felesége birtokán épülő söjtöri kvártély házakat, azaz katonai szálláshelyeket.

51 (Azokban az években a vármegye egész sor használaton kívüli kvártélyházat adott bérbe, vagy idegenített el.) Legnagyobb befektetésnek a Söjtörön, Hertelendy Anna telkén álló, 1766-ban a vármegye által építtetni kezdett, és két év múlva félkész állapotban megvett robusztus, egyemeletes kvártélyház bizonyult.

52 Deák Gábor 1768. október 31-én háromszáz, 1772. május 11-én hétszáz, végül 1774. szeptember 7-én 437 forint, összesen tehát 1437 forint vételárat fizetett ezért az épületért.

53 Amikor a félkész söjtöri kvártélyházat megvásárolta, még csak az épület falai álltak, a boltozatokat és a tetőt már ő készíttette el. Ő állta a külső és belső vakolás, a meszelés, a padlóburkolás, az asztalos, lakatos és üveges munkák, valamint a cserépkályhák készítésének költségeit is; mindezekért 2600 forintot fizetett ki. Az újabb anyag- és szállítási költségek, valamint az emberek kétkezi munkája további kétszáz forintot értek, így Deák Gábor végül csaknem kétszer annyit fordított az épületre, mint amennyiért a vármegyétől megvette. Mivel a megyei kvártélyház nemesi kúriává, kétszintes lakóházzá történt átépítése a vártnál jóval több költséget emésztett fel, ráadásul az 1768. évi vagyonmegosztás után mindezt a reméltnél jóval kisebb jövedelemből kellett fedeznie. Deák Gábor 1778. június 20-án a vármegyéhez folyamodott, és hivatkozva arra, miszerint az elkészült lakóházat nehezen tudná fenntartani, felajánlotta, hogy szívesen visszaadja az épületet a törvényhatóság számára, amennyiben többletköltségeit 48 TURBULY É.: A Deák család felemelkedése, i. m. 48.; Kehida, i. m. 48-51. 49 ZML Mikrofilmtára. A zalatárnoki r. k. plébánia halotti anyakönyve 1788. március 4.; MOL P 1865. Sibrik család levéltára. Rokon családok iratai. 7. tétel. Deák Ferenc levele Keresztúry Gábornéhoz. Tárnok, 1788. március 4. 50 Az első magyarországi népszámlálás, i. m. 264-265.; TURBULY É.: Egy zalai köznemes, i. m.; TAKÁCS J. I.: i. m. 122., 288., 294. 51 ZML kgy. jkv. 1766. május 12. 37/12. 390-391.; ZML Zala vármegye főadószedőjének számadásai a hadiés házipénztár bevételeiről és kiadásairól (= Főadószedöi számadások) 1768. Bevételek, 7. tétel. ZML Zala vármegye főadószedőjének éves számadásaihoz tartozó számlák, nyugták, elismervények (= Főadószedöi számadások iratmellékletei) 1768. Bevételek, E., F. Deák Gábor nyugtái a vételárak befizetéséről, 1768. április 6., 1768. október 31. Vö.: EÖTVÖS KÁROLY: Deák Ferencz és családja. Bp., 1905. 2. köt. 258. — Eötvös adatai kissé pontatlanok. 52 ZML kgy. jkv. 1765. július 4. 25/63. 316.; ZML Quartélyházakra vonatkozó iratok 4. cs. Sohár Boldizsár számadásai a söjtöri építkezésről 1766/1767. 53 ZML Főadószedöi számadások 1768. Bevételek 7., 1772. Bevételek, 7., 1774. Bevételek 31.; Főadószedöi számadások iratmellékletei 1768. Bevételek E., F., 1772. No. 2. Deák Gábor nyugtája, 1772. május 11.; ZML kgy. ir. 1774. augusztus 31. 42/29. 54