Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám - Molnár András: Deák Ferenc zalai ősei, 1665–1803 / 47–59. o.

megtérítik. A megye nem élt a felkínált lehetőséggel, így a kétszintes kúria továbbra is a Deák família birtokában maradt. Az első családtag, aki állandóan Söjtörön lakott, Deák Gábor idősebb fia, Ferenc •— a haza bölcsének apja — volt. Deák Ferenc valamikor az 1780-as évek első felében költözött át Tárnokról ebbe, a Válicka patak völgyének keleti peremén hosszan elterülő, a zalai megyeszékhelytől délre (Tárnoktól pedig délkeletre) fekvő községbe, amelynek 225 házát akkoriban közel másfélezren lakták.

55 Az 1786-ban készített nemesi lajstrom már itt vette számba, és ettől az évtől kezdve innen keltezte leveleit is.

56 Az egykorú források eleinte ifjabb Deák Ferencként emlegették, megkülönböztetésül Zsitkócon élő nagybátyjától (nagyapja, Deák II. Péter testvérétől, Ferenctől).

57 A Tárnokon nevelkedő Deák Ferenc élete első húsz évét nem ismerjük. Minden bizonnyal elvégezte a gimnáziumot és a líceumot, sőt talán jogot is tanulhatott. (Utóbb, 1794-ben édesapjuk „szünés nélkül való aggódásainak, és gyermekei nevelésében tett szorgalmas fáradságainak" köszönte Deák Ferenc és testvére, József, hogy „fölneveltettek, s mint böcsületes, s nemesi rangú ifjak taníttattak, s minden szükséges tudományoknak kitanulása után emberkorra jutottak".)

58 Ferenc müveit ember lehetett, nem véletlenül választotta arcképének megfestetésekor attribútumul éppen a könyveket.

59 Tanulmányainak befejezése után, húszéves korában, 1781 novemberében nemesi származásának igazolását kérte Zala megye közgyűlésétől, azzal a szándékkal, hogy felvételre pályázzon a bécsi királyi testőrségnél.

60 A vármegye közgyűlési jegyzökönyvében nincs nyoma, hogy kérvényével érdemben foglalkoztak, vagy támogatták volna felvételi kérelmét. Testőr egészen biztosan nem lett, de nem is katonáskodott; az 1785-ben az Esterházy ezredtől elbocsátott és büntető perben elítélt Deák Ferenc csupán a névrokona volt.

61 Deák Ferenc két alkalommal is viselt megyei hivatalt, ám egyiket sem hosszú ideig. 1784. október 12-én nevezte ki a megye főispánja az egerszegi járás aiszolgabírójává, tisztségéről azonban alig másfél év múlva, 1786 márciusában — talán a német hivatali nyelv bevezetése miatt? — lemondott. A rendi alkotmányosság visszaállítása után, Zala megye 1790. április 7-i tisztújításán a kapornaki járás főszolgabírójává választották, mégpedig az abszolutista törekvéseket korábban feltétlenül kiszolgáló tisztviselő, Sümeghy József helyére. Deák Ferenc ekkor írta a testvérének: „Már nálunk olyan magyar világ vagyon, hogy mi többnyire mind a vármegyének uniformisában járunk 3 ZML Qartélyházakra vonatkozó iratok 2. d. Deák Gábor beadványa, Tárnok, 1778. június 20. 3

" Az első magyarországi népszámlálás, i. m. 262-263.; Magyarország történeti helységnévtára. Zala megye (1773-1808). Szerk.: SZASZKÓNÉ SIN ARANKA-BREINERNÉ VARGA ILDIKÓ. Bp., 1996. 1. köt. 160-161.; BÚZA PÉTER: Söjtör. Bp., é. n. [2000] (Száz magyar falu könyvesháza) 26-72., 127-131. 36 ZML Catastrum Nobilium Comitatus Zaladiensis de Anno 1786. 75. p., MOL P 1865. 2. cs. 6. tétel. Deák Ferenc levelei Keresztúry Gáborhoz 1786-1787. 57 ZML Catastrum Nobilium Comitatus Zaladiensis de Anno 1786. 59., 1790.287. MOL P 651. Tarányi-Oszterhueber család iratai 1. cs. 1. tétel. Herteiendy Anna és fiai vitairata. 1794. április 8. 39 A Deák Ferencet ábrázoló olajfestmény reprodukcióját — a nyírlaki Tarányi-Oszterhueber kastélyban akkor őrzött eredeti nyomán — közölte: Vasárnapi Újság, 50. (1903) 42. sz. (október 18.) 691. Vö.: Deák Ferencz válogatott munkái. Kiad., bev. ésjegyz. ellát.: FERENCZI ZOLTÁN. Bp., 1905. 48./mell. 60 ZML kgy. ir. 1781. november 5. 73/106. 61 ZML kgy. jkv. 1785. szeptember 12. 291. 213-214. Vö.: TURBULY É.: A Deák család felemelkedése, i. m. 41. 55