Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 2. szám - HÍREK - Tánczos-Szabó Ágota: Levéltári Nap Bács-Kiskun megyében / 82–83. o.

hogyan vált a szabadságharc emlékének egyik leghűségesebb őrzőjévé az elkövetkező évtizedekben? Hegedűs Antal, ny. levéltáros {Szabadka) Kossuthnak a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos elképzeléseit tárgyalta Kossuth megnyilatkozásai 1848-49-ben a délmagyarországi lázadás kapcsán c. előadásában. Bemutatta, hogyan jutott el Kossuth az „egy állam — egy nemzet" eszméjétől a nemzetiségek kulturális és területi autonómiáját elismerő felfogásig, a Dunai Szövetség Tervezetének megfogalmazásáig; és hogyan maradt magára revideált nézeteivel, hiszen ebben a kérdésben sem a magyar közélet támogatására, sem a nemzetiségek bizalmára nem számíthatott a véres események után. Az előadó véleménye szerint ez a bizalomvesztés lehet az oka a szerb köztudatban a mai napig élő Kossuth iránti ellenszenvnek. Bánkiné Molnár Erzsébet, a Kiskun Múzeum igazgatója egy jászkunsági liberális politikus, Illésy János és Kossuth levelezését elemezve mutatta be Kossuthnak a térséghez fűződő politikai és baráti kapcsolatait (Kossuth kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben). E kapcsolatok, Kossuth szónoki, politikai tehetsége, az 1843-44. évi jászkunsági mozgalomban betöltött szerepe, a régió népéhez intézett beszédeiben, leveleiben megnyilvánuló közvetlensége, az a mód, ahogyan alföldi toborzókörútja során a jászkun katonai hagyományokra építeni, a jászkun öntudatra hatni tudott, azok a tényezők, amelyek megértetik az utókorral a jászkunsági Kossuth-kultusz kialakulását. Utolsó előadóként a ceglédi Kossuth Múzeum történész-muzeológusa, Reznák Erzsébet a ceglédi turini 100-as küldöttség történetét ismertette (Küldöttségben Kossuthnál — A turini 100-as küldöttség). Cegléd város polgárai 1876-ban felkérték Kossuthot, hogy vállalja el a város képviseletét. 1877. január 24-én 114 fős küldöttség látogatta meg az idős, emigrációban élő politikust, hogy biztosítsa a nemzet szeretetéről, s hazatérésre szólítsa fel. E találkozás megszervezését, részleteit, Kossuthnak a ceglédiekhez intézett beszédét, a küldöttség utóéletét mutatta be az előadó a ceglédi Kossuth-gyüjteményben őrzött útinaplók, visszaemlékezések, egyéb tárgyi emlékek alapján. A Kossuth-konferencia előadásainak alapjául szolgáló tanulmányok a levéltár 18. évkönyvében (Bács-Kiskun megye múltjából) jelennek meg. Tánczos-Szabó Ágota 2003. június 4-én könyvbemutatóra került sor a Magyar Országos Levéltárban. Dr. BiLKEl IRÉN A zalavári és kapronaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 15421544 c, a Zala Megyei Levéltár gondozásában megjelent kötetét a hivatali munkája által akadályozott Dr. HILLER ISTVÁN miniszter (NKÖM) helyett Dr. GECSÉNYI LAJOS, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója mutatta be. S3