Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - HÍREK - Horváth J. András: Levéltári Napok Budapesten / 85–90. o.
LEVÉLTÁRI NAPOK BUDAPESTEN Budapest Főváros Levéltára 2001-ben is a városegyesítés hivatalos ünnepe körüli időpontban, november 15-16-án rendezte meg a fővárosi Levéltári Napok keretében a Magyar levéltárosok a 19. században és a 20. század első felében c. konferenciáját, valamint Szakmai Napját. Előbbinek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára nemrégiben felújított impozáns és hangulatos Wenckheim-palota-beli előadóterme, utóbbinak pedig a levéltár Leonardo da Vinci közi részlege adott otthont. Noha az előző évi levéltári nap tematikájához hasonlóan ezúttal is „belső szakmai ügyekről" volt szó, mindkét rendezvény tisztes számú hallgatóságot vonzott. Az intézményen belüli szaktevékenység fokozottabb megbecsülése, és az eddig végzett áldozatos munka elismeréseként A. Varga László, a BFL főigazgatója első ízben adta át az általa alpított Gárdonyi Albert Emlékérmet Szekeres József íölevéltárosnak és a Gárdonyi Albert Díjat Kondor Magdolnának. A konferencián elhangzott előadások nyomán az érdeklődő széleskörű áttekintést kapott a szakma történeti fejlődésének meghatározó mozzanatairól; jellegzetes levéltáros-portrék felvázolásával a fővárosi vonatkozásokon túl is fontos, országos jelentőségű szakemberek életútjának eddig kevéssé ismert részleteiről. A határokon túli kitekintések keretében a horizont a Kárpát-medencei ügyeken túl Bécsig terjedt. A Szakmai Nap a levéltárnak az információs technológia kihívásaira adott válaszait igyekezett egy, az általános, elméleti jellegű megfontolásokat vázoló előadásban és a BFL-ben kialakítás alatt lévő Registrum-program Breinich Gábor által történő bemutatása révén illusztrálni. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a Konferenciát köszöntő szavaiban arra utalt, hogy a levéltárak működőképessége a fenntartók féltő gondoskodásának, a feltételek javításának is függvénye. Az éppen száz éve tudományos kutatóműhellyé alakult intézmény tevékenysége során mindig kinevelte a maga kiválóságait és olyan gyakorlati készségek elsajátítását teszi folyamatosan lehetővé, amelyek biztosítják a múlt dokumentumainak szakszerű megőrzését. Az egységes, átlátható, szakmailag kikezdhetetlen, ügyfélbarát levéltári ügymenet kialakításában az elektronikus iratkezelésre a jövőben nagy feladat vár. A Fővárosi Önkormányzat megalakulásától kezdve igyekszik elérni, hogy levéltára méltó épületben, megfelelő környezeti és szakmai feltételekkel végezhesse munkáját. A főváros egyedül valósítja meg a jelentős projektet, amely a jövő év legnagyobb kulturális beruházása, hiszen jövőre 2,5 milliárd forintot biztosít a fővárosi költségvetés az összesen több, mint 6 milliárdos létesítményre. Szögi László, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke a levéltáros szakma kialakulásának a 18. századtól a 20. század elejéig húzódó ívét vázolta fel. Az újkori fellendülő történetkutatás nyomán jelentkezett a régi okleveleket és iratokat érteni és használni képes szakemberek iránti igény. A korabeli forráskiadványok már komoly szakmai ismereteken alapultak. Az intézményesülés fordulópontjai a nemzetközi porondon: 1612: a Vatikáni Titkos Levéltár; 1711: a Kriegsarchiv; 1749: a Haus-, Hofund Staatsarchiv létesítése. Az abszolút monarchiák igényei a közigazgatási modernizációt mozdították elő. A Kamaránál 1738-ban Rajcsányi Ádám, míg az Archívum Regniben 1765-ben Balogh László volt az első főlevéltáros. Fontos lépés volt a szakmai fejlődés szempontjából az 1777-ben Budán, az egyetemen felállított
