Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az "oszmán válság" idején: "kira-gyilkosság" a szultáni szerájban / 40–50. o.

akcsévai fizetett hadseregnek — az ellenszenvét. Ezek gyűlölettel tekintettek az ily módon bűnbakká változott zsidóságra, akik az európai üldöztetések miatt nagy számban éltek a Birodalomban.

33 Ahogy a kereskedelem minden területén, úgy a szultáni udvarban is fontos posztokat töltöttek be zsidók. Ők voltak alkalmazásban mint udvari szállítók, összekötök, orvosok és politikai tanácsadók. Az uralkodó háremén belül a kereskedelmi-gazdasági feladatokat izraelita származású nők látták el, akiket a Kupio^ azaz „legfontosabb" szóból eredő görög titulussal kirónak (Kupa avagy kiera, kyrá) neveztek.

34 A kortárs Szelániki Musztafa krónikája szerint a forrásunkban szereplő „zsidó asszonyállat" is a kirak közül való volt.

3 Azért, hogy kilétét pontosan meghatározhassuk, három hölgy rövid életrajzát kell megismernünk, mivel a századelő idegen és magyar nyelvű szakirodalma egyaránt összemosta személyüket. A tévedés sajnálatos módon mind az Encyclopaedia Judaicába, mind az Ismail Hámi Danismend által összeállított öt kötetes oszmán történeti kronológiába bekerült és — annak ellenére, hogy Mordtmann 1929-ben megjelent tanulmányában már tisztázta személyazonosságukat — a későbbiekben is zavarokat okozott."

56 Az első híres kira az /. Szülejmán anyjánál, Hafsza szultánánál szolgáló krími karaita származású Fatima asszony volt. ő feltehetően 1548-ban halt meg, miután iszlám hitre tért.

37 A mi szempontunkból tehát személye most nem érdekes. A legtöbbször említett, így a szakirodalomban alaposan félremagyarázott személy Eszter kira volt, valódi nevén Eszter Handali, Elia Handali zsidó kereskedő özvegye. A feltehetően szefárd származású Eszter ///. Murád anyjánál, Nurbánunál szolgált.

38 Az ő idejében az oszmán udvar a politikai intrika központjává vált. A befolyásért folytatott küzdelem érdekszálai a legfelsőbb körökkel fonódtak össze. Szokollu Mehmed nagyvezír (1565-1579) azon a pénzen szerzett magának hatalmat, amelyet gazdag szefárd zsidó bankárok, Eszter kira, Dona Grácia és ez utóbbi fia Don Jószéf bocsátottak rendelkezésére. Velük szemben jött létre egy erős velencei frakció III. Murád szultán " Konstantinápoly és Szaloniki izraelita lakosságát Giovanni Botero a 16. sz. végén feltehetően erős túlzással 160 000 főre becsülte. Vö.: EPSTEIN, M. A.: The Oüoman Jewish Communities and their Role in the Fifteenth and Sixteenth Centuries. Freiburg, 1980. 188. A szerző a pénzügyi defterek adatai alapján mindössze 2195 főre teszi a 17. sz. legelején a fővárosban élő zsidóság számát. Ugyanekkor Velencében egy 1586. évi adat szerint 1424, Amszterdamban 1570 körül 2000, Hamburgban a 17. sz. elején mindössze néhány száz zsidó élt. BRAUDEL 1996. 2. köt. 859. jJ MORDTMANN, VON J. H.: Die jüdischen Kira im Serai der Sultane. Mitteihmgen des Seminars für Orientalische Sprachen an der Friedrich-Wilhelms-Universitat zu Berlin. Szerk.: MlTTWOCH, EUGEN. Berlin, 1929. 18. A zsidó kirak szerepéről és tevékenységéről szemléletes képet fest Ottaviano Bon velencei követ is, aki 1601-1607 között teljesített szolgálatot Konstantinápolyban. Müve angol nyelven vált ismertté a kortársai előtt Róbert Withers fordításában. WlTHERS, RÓBERT: Büyük Efendi'nin Sarayi. Istanbul, 1996. 49-50. (Angol nyelven: The Grandsiniors Serraglio. Glasgow, 1905.) 35 SELÁNIKÍ, M. E.: i. m. 855. ,fi MORDTMANN, VON J. H.: i. m. 17. A szerző szerint a zsidóság történetét tárgyaló korábbi szakirodalomban Szmirnov és Ábrahám Galante mindhárom kirát azonos személyként kezelte, Joseph Hammer és Heinrich Graetz csak a két fiatalabbat tekintette egynek Eszter néven. A magyar szakirodalomban a SZABOLCSI MIKSA által szerkesztett A zsidók egyetemes története. Bp., 1908. c. munkába is ez az utóbbi nézet került be Graetz nyomán. 37 LEVY, AviGDOR: 77?e Jews ofthe Ottoman Empire. Princeton-New Jersey, 1992. 29. 38 LEVY, A.: i. m. 29.; Encyclopaedia Judaica. 10. köt. Jerusalem, 1917. 990.; MORDTMANN, VON J. H.: i. m. 5.; SZABOLCSI M.: i. m. 346. 45