Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Ress Imre: Levéltári kiadványok a kora újkori és az újkori magyar történelem időszakából / 39–47. o.

feladatot is jelent, mert ezzel itthon is olyan színvonalat értek el, amelyet a jövőben megjelenő újabb megyei köteteknél is meg kellene tartani. Megkezdődött a napóleoni háborúk idején felvett II. katonai felmérést feldolgozása is, amelynek adatgazdag szöveges leírása sok esetben az első katonai felmérés forrásértékét is meghaladja.

18 A Mária Terézia-kori úrbéri felmérés kiadásának is nagyon hosszú története van. A MOL még 1970-ben adta ki a dunántúli megyék úrbéres birtokviszonyainak statisztikai adatait és jórészt az egész történeti országterületre elkészültek a statisztikai összesítések. Ennek feldolgozása folyamatban van, és talán még akad olyan szerző is, aki a megjelenést is meg fogja érni. Másfelől a MTA Történettudományi Intézetének egyik munkatársa elvégezte a fenti forrásanyag alapján a nemesei birtokosok kimutatását és birtokállományuk összesítését.

19 Munkájának kiadására remélhetőleg mielőbb sor kerül, de hasznos lenne az értekezés alapjául szolgáló elektronikus adatbázis használatának lehetőségét is megteremteni. Az úrbéri kérdőpontok kiadásával eddig talán két magyarországi megye és egyes kelet-szlovákiai és kárpátaljai ruszin nyelvű urbáriumok feldolgozásával készültek el.

20 Ezekkel a példákkal azt kívántam érzékeltetni mekkora fragmentáltság jellemzi nálunk az együvétartozó országos forráscsoportok kiadását, és ennek milyen hátrányos következményei vannak. A levéltárosok önszerveződésének lenne talán a feladata, hogy ezeknek a forráskiadási munkálatoknak a színvonalát biztosító koordináció szervezeti formáit megtalálja. Befejezésül utalnék arra, hogy írásomban az időbeli és terjedelmi korlátok miatt nem érvényesíthettem más szempotokat, mint amelyek levéltárosi tapasztalataimból erednek, kutatási területeimhez és forráskiadási munkáimhoz közelállnak. A kritikai észrevételekkel pedig elsődlegesen a kívülálló történész felhasználó látószögéből kívántam a levéltári kiadványokkal szembeni igényeket megvilágítani, és a továbblépéshez az utat egyengetni. 18 T. MÉREY KLÁRA: Baranya útjai és útmenti települései a XIX. századelején. Pécs, 2000. (Tanulmányok és források, 6.) 19 FÓNAGY ZOLTÁN: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Kandidátusi értekezés, Bp., 1998. 20 Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770. Közreadja: TÓTH PÉTER. Miskolc, 1991.; TÓTH PÉTER: A Mária Terézia úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében. I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). Sopron, 1998.; TIRNITZ JÓZSEF: A Mária Terézia úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében. 11. Német nyelvű vallomások (1767). Sopron, 1999. 47