Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Ress Imre: Levéltári kiadványok a kora újkori és az újkori magyar történelem időszakából / 39–47. o.
napvilágot.Különösen kiemelkedő ebben műfajban a Csongrád Megyei Levéltár által gondozott Dél-Alföldi Évszázadok c. sorozat. Ez után a rövid általános bevezető után térnék át az első nagyobb kérdéskör, a levéltári kutatási segédletek problémájára. Klasszikus értelemben vett átfogó segédleteket, mint pl a levéltárismertető, a fond- és állagjegyzék és az ismertető leltár, elsősorban a két országos hatáskörű köz- és szaklevéltér, a Magyar Országos Levéltár és a Hadtörténelmi Levéltár jelentetett meg. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy két feltörekvő, látványos szakmai eredményeket produkáló speciális levéltári szférában, az egyetemi és az egyházi levéltárak területén is éppen ezek a segédletek teszik ki a megjelent kiadványok jelentős hányadát. A két országos illetőségű intézménnyel nyilvánvalóan az 1990 után bekövetkezett szervezeti változások és az anyaggyarapodás nagysága, míg az utóbbi két szakterületen a segédletek teljes hiánya indokolta a kutató számára viszonylag kevés információt nyújtó fondjegyzékek kiadását. Értesüléseim szerint néhány más levéltár a fondjegyzékét naprakészen eleketronikus adathordozókon tette hozzáférhetővé, de ennek használatát rendkívül megnehezíti, hogy a kutatók számára nem áll rendelkezésre olyan információforrás, amely megbízhatóan és rendszeresen tájékoztatna a magyar levéltárak elektronikus szolgáltatásairól, illetve annak folyamatos bővüléséről. Kutatói szempontból nagyon jelentős kezdeményzésnek bizonyult a levéltári kalauzok, levéltárismertetők megjelentetése, még akkor is, ha nem mindenben feleltek meg a levéltári klientélia reális igényeinek. Különösen szembeötlő az a módszertani bizonytalanság, amely mind a magyar levéltárak egészéről, mind az egyes levéltárakról készült kalauzok belső felépítésének, tartalmának kérdésében mutatkozott meg. 1 A bizonytalanságra jellemző, hogy egyes levéltárismertetökben az irategyüttesek leírását nem egészíti ki szakirodalmi tájékoztató, másutt viszont a bőséges bibliográfiai eligazítás ellenére éppen az iratokról nem kapunk szinte semmi érdemi tájékoztatást. Ennek kapcsán ismételten szükséges leszögezni, hogy a levéltárismertetők elsődleges funkciója a levéltári anyagban való tájékozódást biztosító olyan információszolgáltatás, amelynek két egyenértékű alkotó eleme az iratanyag rövid, informatív leírása és a szakirodalmi tájékoztató. A levéltárismertető szakirodalmi tájékoztatójának tartalma a nemzetközi levéltári gyakolat szerint az ismertetett levéltári irategyüttes segédletekkel való ellátottságára, a közzétettségére és az iratképzők hivataltörténetére vonatkozó könyvészeti adatokból tevődik össze. A tárgyalt időszakben megjelent levéltárismertetők közül ennek a követelménynek — igaz csak részben — talán egyedül Budapest Főváros Levéltárának ismertetője felelt meg. 2 A levéltári segédletkészítés terén jelentős eredménynek számít, hogy a MOL-ban négy vaskos leltárkötet megjelentetésével jórészt befejeződött egy negyven évvel korábban indult program, az 1867 előtti kormányhatóságok forrásanyagának analitikus elemzését és tematikus leírását tartalmazó ismertető leltárak készítése. A korábbi áldatlan 1 Magyarország levéltárai. Szerk.: BLAZOVICH LÁSZLÓ, MÜLLER VERONIKA. Bp.-Szeged, 1996.; Die Archive in Ungarn. Veröffenlicht von: LÁSZLÓ BLAZOVICH, VERONIKA MÜLLER. Bp.-Szeged, 1996.; A Magyar Országos Levéltár. Levéltárismertető. Szerk.: LAKOS JÁNOS. Bp., 1996.; A Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Levéltár. Levéltár ismertető. Összeáll.: BALOGH ISTVÁN, KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA, NAGY FERENC. Nyíregyháza, 1999. 2 Budapest Főváros Levéltára. Levéltárismertető. II. Szerk.: KENYERES ISTVÁN, SlPOS ANDRÁS. Bp., 1998. 40
