Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Ress Imre: Levéltári kiadványok a kora újkori és az újkori magyar történelem időszakából / 39–47. o.

RESS IMRE LEVÉLTÁRI KIADVÁNYOK A KORA ÚJKORI ÉS ÚJKORI MAGYAR TÖRTÉNELEM IDŐSZAKÁBÓL* Közel félszáz oldalra terjed az a lista, amely a magyar levéltárak által az elmúlt másfél évtizedben megjelentetett kiadványoknak pusztán a könyvészeti leírását tartalmazza. Ennek a hatalmas információs anyagnak bizonyosan a nagyobb hányadát teszik ki a kora újkori és újkori magyar történelemmel foglalkozó könyvek, amelyek összetételének és jellegének érzékeltetésére előadásomban kénytelen leszek egyfelől csupán néhány száraz statisztikai adatra korlátozódni, hogy a későbbiekben annál bővebben fejthessem ki a levéltári forrásközléseknek az országos történelemkutatás számára nélkülözhetetlen hozadékát és összegezhessem az általános érvényű módszertani tanulságokat. De külön kitérek majd a kutatási segédletek jelentőségére, a kiadványok között elfoglalt súlyára. A bevezetőben rögtön leszögezhetjük, hogy a tartalmas lista a legfőbb bizonyítéka annak, hogy az elmúlt másfél évtizedben a levéltári kiadványmunka lehetőségei mind mennyiségi szempontból, mind tartalmi tekintetben jelentős mértékben bővültek, kitágultak. A huszonkét magyar közlevéltár többségének, pontosan tizenöt levéltárnak van már évente rendszeresen megjelenő folyóirata, évkönyve, vagy más néven futó periodikája, amely közül négy indult a '90-es években. Ezekben a levéltári periodikákban felhalmozódott történeti információhoz való hozzáférést nagyban megkönnyíti, hogy a '90-es években néhány levéltár elkészítette a már több évtizede megjelenő levéltári évkönyveinek repertóriumát, összevont mutatóját. Mindez természetesen a jelenben nem oldja meg az aktuális kiadványokban való tájékozódást, hiszen 1993 óta a magyar történettudománynak már nem készül többe teljes évi bibliográfiája. Éppen ezért hasznos lenne, ha ezt legalább részben a magyar levéltári bibbliográfia pótolná oly módon, hogy nem csupán a levéltári évkönyvekről, periodikákról és tanulmánykötetekről adna summás tájékoztatást, hanem külön szerepeltetnék az egyes periodikákban megjelent tanulmányokat is. A német levéltári bibliográfia mintájára, talán azon is el lehetne gondolkodni, hogy az ilyen részletes bibliográfiát elektronikus adathordozón vagy interneten tegyék közzé. Az önálló levéltári kiadványsorozatok többnyire hármas tagolódást mutatanak. Segédletek, forrásközlő kötetek és monográfiák alkotják az egyes sorozatok törzsét. E sorozatok többnyire megőrizték az állandóságot, és jórészt csak az elkerülhetetlenül szükséges újításokra, és többnyire csak indokolt esetekben került sor új sorozatok indítására. Némely esetben persze azért található olyan változtatás is, amelyet inkább az intézményi vezetőváltás indokolt, mintsem a kiadványok jellegének megváltozása idézett elő. Nagyon figyelemre méltó jelenség a regionalitás fokozott jelentkezése a levéltári publikációkban. Néhény levéltárnak van olyan kiadványsorozata, amelynek már az elnevezése is a szűk megyehatárokon túlmutató, tágabb térségre utal, és amelyben rendszeresen egy-egy nagyobb régió történetével foglalkozó monográfiák látnak A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2001. november 24-én Budapesten megrendezett Az írás megmarad... c. konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata. 39