Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Aradi Gábor: A San Remo-i tárgyalások magyarországi előkészülete / 24–38. o.
foglaló művelési ág aranykorona átlagértékének kiszámításához jó alapot nyújthatna gróf Károlyi Lajos nagybirtoka. A terület teljes nagysága 50 000 kat. hold volt, ezen belül az egy tagban levő terület 30 000 kat. holdat foglalt el. Az előadó megjegyezte, hogy ez a birtok a korábbi számításokban azért nem szerepelt, mert a gróf csehszlovák állampolgár volt. Most azonban megpróbálták az ő igényeit is érvényesíteni. Földjeinek figyelembe vételével így az összterület 677 109 kat. holdra nőtt. A kár értékét az erdőterület beszámításától függően 201, illetve 300 millió aranykoronában határozták meg. E számítási adatok ismertetése után Szterényi azt javasolta, hogy keressenek más számítási alapot a kárérték megállapításához, mert a fent elemzett adatokban sok volt a bizonytalanság. Véleménye szerint jobban lehetne támaszkodni a román közigazgatási és bírósági értékelésekre. Ezeket az eddig lezajlott, ide vonatkozó peranyagokból lehetett kigyűjteni. Szterényi állítása szerint ez a munka már megkezdődött. A román adatsorok bemutatása után az előterjesztő megállapította, hogy a földértékre vonatkozó román becslések kedvezőek a magyar félre nézve, különösen a szántók tekintetében. Hozzátette ehhez azt is, hogy általában a román becsértékek megegyeztek a Magyar Földhitelintézet alapbecslésével. Az átlagár kiszámításánál a két szélsőértéket (a legkevesebbet és a legtöbbet) kihagyták. A területnagyság kérdésében a román értékelések is bizonytalanok voltak, de nagyjából a magyar számításokhoz hasonló adatok találhatók a román statisztikában is. E rész elemzését befejezve az előterjesztő rögzítette a magyar álláspontot: • a tárgyalásokra csak megbízható adatok birtokában érdemes elmenni • magyar részről a román értékelést érdemes előterjeszteni két okból is: egyrészt a magyar fél látszólagos előzékenységet tanúsíthat partnerével szemben, másrészt pedig a román fél adatait vissza nem utasítva, a magyar álláspont lehet a tárgyalási alap • a becsértékek alapja csak az 1913. évi forgalmi érték, azaz aranykorona, illetve aranylej lehet Annak érdekében, hogy a román kormány ne vethesse fel a magyar állampolgárok egyes volt ingatlanainál az azokat terhelő jelzálogot ellenkövetelés gyanánt, Szterényi érintkezésbe lépett a TÉBE 16 vezetőjével. Megállapodtak abban, hogy a budapesti záloglevél-kibocsátó intézet olyan nyilatkozatot fog kiállítani, amely szerint valamennyi jelzálogos követelés megszűnt, és törölhető a megterhelés a kérdéses tulajdonlapokról. E célból az előadó javasolta, hogy a még papírkorona értékben nyilvántartott tartozásokat sürgősen fizessék ki. Ez az érték alig lesz több 1000 pengőnél. A második és a harmadik témakörben a javaslatok két nagy csoportra voltak oszthatóak. Az első csoportba tartoztak azok, amelyekben Románia, mint a kártalanításokat közvetlenül fizető fél jelent meg. Az első követelés az volt, hogy a birtokosoktól elvett, de a földosztás során még fel nem osztott területeket adják vissza tulajdonosaiknak, a már kiosztott területek esetében pedig térítse meg a román állam az 1913. évi forgalmi értéket. (Mivel biztos volt, hogy ezt a követelést a románok nem fogadnák el, az előadó eltekintett a bővebb elemzéstől.) 16 Takarékpénztárak és Bankok Egyesülése. A fővárosi pénzintézetek 1919 januárjában alapított egyesülete. 1928-ban magába olvasztotta a Pénzintézetek Országos Egyesülését és ettől kezdve országos szövetségként működött. KE IV. k. Bp. ; 886. 29
