Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - HÍREK - Katona Csaba: Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében / 92–93. o.

főosztályvezető-helyettese, Gorjanác Rádojka főtanácsos, Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, valamint Seres Attila és Katona Csaba levéltárosok (MOL). A látogatókat — akiket elkísért Szilánk Bertalan nagykövetségi tanácsos, intézetigazgató és Varga Éva, a moszkvai magyar levéltári intézet vezetője — Vlagyimir Petrovics Kozlov fogadta, akivel a magyar küldöttség tárgyalásokat folytatott a további orosz-magyar levéltári együttműködésről, majd azt a Krasznogorszkban található levéltárat látogatták meg, amelyben az Oroszország múltját bemutató fényképeket és filmeket őrzik. E látogatás különösen azért volt érdekes a magyar szakemberek számára, mert Magyarországon ezek a forrástípusok nem mindenhol tartoznak a levéltárak gyűjtőkörébe, holott a fénykép és a film részben a 19. századnak is, de a 20. századnak mindenképpen teljes értékű történeti forrása. Magát a kiállítást, amelyen elsősorban négy orosz központi levéltár mindmáig ismeretlen dokumentumait mutatták be, Keskeny Ernő moszkvai magyar nagykövet, V. P. Kozlov, Vlagyimir Mihajlovics Grinyin, az orosz külügyminisztérium főtitkára és Gecsényi Lajos nyitották meg 2002. március 14-én nagyszámú érdeklődő előtt. A diplomácia képviselőinek aktív részvétele különös jelentőséget kölcsönzött a megnyitónak: mindenki számára egyértelművé tette, hogy a két ország levéltárainak törekvését a múlt megismerésére mind a magyar, mind az orosz állam is támogatta, szükségesnek tartotta. A kiállítás megrendezésére a győri EMBA Hungária BT támogatásával került sor. A bemutatott dokumentumok döntő többsége az orosz levéltárak iratanyagából került ki, de a Magyar Országos Levéltár is eljuttatta a témára vonatkozó dokumentumai egy részét a NKÖM segítéségével Moszkvába. Magyar szemmel nézve különösen érdekesnek hat, hogy az orosz hadsereg milyen pontos térképekkel rendelkezett pl. Fogarasról és Nagyszebenről. Talán a legkülönlegesebb látnivaló az a lengyel hazafiaktól az 1850-es években a cári hatóság által elkobozott kendő, amelyen a magyar forradalom több vezetőjének hímzett arcképe és neve látható. Ez a tárgy — amelynek eredeti őrzési helye szintén az egyik orosz levéltár — már önmagában bizonyítja, hogy 1848-49 magyar forradalma és szabadságharca nem csupán magyar belügy volt. A kiállítás jelentőségét jelzi az is, hogy az orosz állami televízió kulturális csatornája húszperces összeállítást sugárzott a megnyitóról. Március 15-én a Magyar Kulturális Intézetben orosz és magyar történészek részvételével tudományos konferenciára került sor, amelyen a szakemberek a témát többféle szempontból vizsgálták és mutatták be kutatásaik legújabb eredményeit. A MOL a kiállítás és a konferencia alkalmával az 1849. évi orosz intervenció átfogó történetét orosz nyelven bemutató ismertetőt is megjelentetett, amely Hermann Róbertnek, a Hadtörténelmi Intézet igazgatójának, a Kossuth Emlékbizottság Főtitkárának munkája. A tanulmány tényszerűen mutatja be a több, mint 150 évvel ezelőtti eseményeket. Az együttműködés folytatásaként ez a kiállítás 2002. június 17-től már Budapesten, a Magyar Országos Levéltár főépületében tekinthető meg. Katona Csaba 93