Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - HÍREK - Katona Csaba: Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében / 92–93. o.
AZ 1848-49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC OROSZ LEVÉLTÁRI FORRÁSOK TÜKRÉBEN Azt, hogy a jövő Európája a nyitottság Európája is lesz, az £"í/-tagsághoz mind közelebb kerülő Magyarországon nem kell külön hangsúlyozni. Ha azonban végigtekintünk az ország történelmén, azt is látnunk kell, hogy múltunkat sem függetleníthetjük a környező államok, tágabban véve Európa egésze múltjától. A középkor folyamán elsősorban a német területekkel fennálló sokoldalú és élénk nemzetközi kapcsolatok, a kora újkorban a török hódítás és a Habsburg-hatalom — ez utóbbi az első világháborúig tovább élve —, a 20. században pedig előbb a német, majd a szovjet politika befolyása az ország sorsára egyértelműen mutatják, hogy történelmünk az európai história egészének része. Ennek megfelelően, ha hitelesen szeretnénk feltárni Magyarország múltját, nyilvánvaló, hogy annak forrásait nem kereshetjük kizárólag határainkon belül. Épp ezért a Magyar Országos Levéltár (MOL) — mint központi nemzeti levéltár — fokozott figyelmet fordít a külföldön őrzött, hazánkra vonatkozó források feltárására. E törekvés egyik legfontosabb eleme az oroszországi levéltárakban megtalálható iratanyagok felkutatása. A 20. század második fele szoros szálakkal kötötte Magyarországot a Szovjetunióhoz. A rendszerváltás után — legalábbis részben — megnyílt a lehetőség arra, hogy a keleti tömb egykori országainak levéltáraiban a magyar kutatók megkezdhessék az erre az időszakra vonatkozó, Magyarországot érintő iratanyagok felkutatását. Ennek szellemében már az 1999-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferencia (CITRA) során tárgyalásokra került sor Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója és Vlagyimir Petrovics Kozlov akadémikus, az Orosz Szövetségi Levéltári Szolgálat {ROSZARCHIV) főigazgatója között, döntően a 20. század második felének szovjet-magyar kapcsolataira vonatkozó, Oroszországban őrzött dokumentumairól. Ezen a megbeszélésen azonban a távolabbi múlt forrásai is szóba jöttek: ekkor merült fel annak a lehetősége, hogy az 1848-49. évi forradalomra és szabadságharcra vonatkozó oroszországi dokumentumokat egy kiállítás keretén belül tegye közzé a MOL és a ROSZARCHIV. Korábban erre nem volt lehetőség, egyebek mellett azért, mivel az 1849. évi orosz beavatkozás 1945, de különösen 1956 után óhatatlanul is felvetette volna Magyarországon a történeti párhuzamok gondolatát. Több évvel a rendszerváltás után azonban a két ország levéltári vezetői úgy vélték, mindenképp lépéseket kell tenni a — néhol sajnos tragikus momentumokat is hordozó — múlt minél teljesebb megismerése érdekében — a történeti tényeket tisztelve, indulatok nélkül. Ezt követően a MOL küldöttsége előbb 1999 novemberében, majd 2001 folyamán kétszer is hivatalos látogatást tett Moszkvában, ahol további tárgyalásokra került sor a MOL és az orosz állami levéltári igazgatóság közötti szakmai kapcsolatok aktuális kérdéseiről, így a kiállítás megrendezéséről is, amelyek eredményeképpen 2002. március 14-én Moszkvában megnyílt az Az 1848-1849 évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében c. kiállítás. Ebből az alkalomból 2002. március 12-én utazott az orosz fővárosba Molnár József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának 92
