Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Tyurina, Jelena Alekszandrovna–Seres Attila: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma / 44–51. o.

konfliktusok időszakában, valamint a gazdasági és politikai okok összefüggésének feltárását a Tanács működését meghatározó alapelvek kidolgozásának folyamatában. A kutatások ezen fontos irányain kívül a meglévő tényanyag lehetőséget nyújt az államközi gazdasági specializáció és kooperáció több konkrét problémájának megvizsgálására, és végső soron megengedi a KGST jelentőségének értékelését a közös gazdasági, tudományos és technikai feladatok megoldására irányuló nemzetközi integráció fejlődésében. Ezeknek az archív anyagban lévő adatoknak a bevonása a tudományos forgalomba lehetővé teszi az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, és a hírközlés fejlődésének, valamint a KGST és a kapitalista országok, vagy a KGST és a fejlődő országok közti kereskedelem történetének teljesebb feltárását. A KGST iratanyagának magas tudományos értéke abban is megmutatkozik, hogy rajta keresztül tanulmányozhatóak a szocialista országok közös gazdasági tevékenységének gyakorlati tapasztalatai. Ezen kívül az iratok alapján elemezhetővé válnak az egyes gazdasági tervek és hosszú távú komplex programok megvalósításai során elért eredmények is. A dokumentumok lehetőséget adnak a KGST külkereskedelmi dinamikájának változásaiba, a tagállamok közti pénzügyi viszonyokba való betekintésre is, ami rendkívül fontos Oroszország és az európai országok közti modern gazdasági kapcsolatok létrejöttének és fejlődésének szempontjából. A KGST iratanyagához meglévő segédlet állapota A KGST iratanyagához meglévő segédlet megkülönböztető vonása, hogy összeállítása csak belső, szolgálati célokra irányult. A KGST működésének időszakában az iratokat csak a KGST Titkárságán dolgozó munkatársak igényeinek kielégítésére használták, magának az archív anyagnak nem volt nyilvános levéltári státusza. A Tanács tevékenységének nemzetközi jellege volt az oka annak, hogy a KGST irattárát kivonták a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főhivatal felügyelete alól. Emiatt teljesen önállóan végezhette el az irattár kialakításával és dokumentumainak leírásával összefüggő szakmai munkákat. A KGST irattárának kialakítását és dokumentumainak leírását az állami levéltári rendszer szakmailag nem befolyásolhatta, ami a jelenleg meglévő segédlet minden egyes elemének minőségén tükröződik. Az iratanyaghoz jelenleg rendelkezésre álló segédlet 212 opiszt tartalmaz, amelyekben az egyes gyelok a kronológiai és strukturális elv összekapcsolása alapján kerültek elhelyezésre. A meglévő opiszok minőségének legjelentősebb fogyatékosságai: 1, a megfelelő gyeloban csoportosított dokumentumok tartalmi leírása hiányos, 2, a fondon belül a gyelókat nem egységes elvek alapján rendszeresítették, 3, egységes tematika alapján adták meg az információt a KGST különböző szervezeti felépítéseinek idején kialakított opiszokban 4, a dokumentumok selejtezése során hibákat követtek el, amelyek következtében az opiszokban a történeti értékű gyelok mellett nem maradandó értékűek is vannak 5, a KGST Titkársága hivatalának, illetve ágazati osztályainak és állandó bizottságainak opiszaiban sok a másodpéldány 50