Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Tyurina, Jelena Alekszandrovna–Seres Attila: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma / 44–51. o.

atomerőműben a '80-as évek végén az összes elektromos energia több mint 28%-át termelték ki, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaságban a '80-as években az elektromos energia termelésének növekedése csak az atomerőművekből származott.

6 A KGST több európai tagországában a meglévő szénkészletekre támaszkodva nagy erőfeszítéseket tettek saját energetikai bázis kifejlesztésére. Ugyanebben a dokumentumban magasra értékelték a KGST keretein belül kialakult nemzetközi szocialista munkamegosztás rendszerét is. Ez a Szovjetunióból történő szállítás útján a tagországok energiahordozók és nyersanyag iránti importszükségleteit elégítette ki, illetve a szovjet piacra ipari, gépipari és élelmiszeripari termékek behozatala révén valósult meg. A Szovjetunió partneri kapcsolataiban meglévő exportszakosodás lehetővé tette a tüzelőanyag és ásványlelőhelyek feltárásának felgyorsítását, és a Szovjetunió fűtőanyag-kitermelő ágazatainak többségében egy nagy teljesítményű exportszektor megalapozását. A '60-as, '70-es években a tagországok között kialakított külkereskedelmi csererendszer lehetővé tette a Szovjetunió számára nyersanyag-nagyhatalmi imázsának megerősítését, ugyanakkor csökkentette a szovjet gazdaságban a technológiai ágazatok termelésének fejlődését. A '80-as évek elejére csökkentek a Szovjetunió lehetőségei a tagállamokba történő kőolaj és más ásványi fűtő és nyersanyagok szállításának további növelésére. Az energiatakarékos technológiák széleskörű alkalmazásának elégtelensége, és az energiahordozókkal és nyersanyagforrásokkal való ellátási nehézségek miatt, a tagországok gazdaságában a gazdasági növekedés dinamikája és hatékonysága előtt jelentős akadályok mutatkoztak. E negatív jelenségeknek a felismerése tette lehetővé a gazdasági együttműködés stratégiájának megváltoztatását. A '80-as években történt meg a struktúra átszervezése és az exportcikkek átállítása egy hatékonyabb termelési rendszerre. Ugyanekkor tértek át a tagállamok a termelés ágazatközi szakosodásáról és kooperációjáról az ágazaton belüli szakosodásra és együttműködésre. Ennek eredményeként a gépipari export 1982— 1984-ben 30%-al növekedett, míg a szakosított termékek kölcsönös cseréje 60%-al.

7 A záró szakaszban jelentősen erősödött a KGST tagállamok közös létesítményeinek építése, részben a nyersanyag kitermelő ipari ágazatokban. A KGST szervei által kidolgozott utolsó jelentős dokumentumnak tekinthetjük a KGST tagállamok tudományos-technikai fejlesztésének komplex programja 2000-ig c. tervet. Ebben fektették le a KGST tagállamok gazdasági együttműködésének fejlesztésére irányuló, a nemzetközi munkamegosztás minőségének emelésén és a tudományos-technikai progresszió vívmányainak felhasználásán alapuló új módszereket és alapelveket. Annak ellenére, hogy a gorbacsovi peresztrojka éveiben a KGST próbálkozott működésének minőségi átszervezésével, a szovjet blokk szétesésekor az 1991. évi 46. záróüléssel megszűnt a szervezet. Az 1949-1991 közti működés során keletkezett dokumentumok teljes gyűjteménye alkotja a KGST Titkárságának Levéltárát, amelynek vizsgálata lehetővé teszi a kutatók számára, hogy rekonstruálható legyen ennek a nemzetközi szervezetnek a munkája, illetve értékelni lehessen jelentőségét. Az iratanyag kutatása lehetővé teszi a partnerországok közti gazdasági kapcsolatok jellegének tanulmányozását a politikai 6 PrA3 cj>. 561. on. 21 c/nn. a. 76 7 PfA3 $ 561. on. 21 c/nn. a. 76 49