Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Majtényi György–Seres Attila: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete – a KGST történelmének nyitott kérdései / 34–43. o.

tervek összehangolásának elősegítését célozta. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb, hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként.

12 Magyarország ezekben az intézményekben a többi tagállamhoz hasonló módon képviseltette magát. A KGST-ben az ország állandó képviselője a kormány elnökének első helyettese volt. Az ő munkáját a Minisztertanács Gazdasági Kapcsolatok Titkársága segítette. Az állandó képviselő helyett Moszkvában, a KGST titkárságának székhelyén a napi adminisztrációt helyettese intézte.

13 A KGST Moszkvában működő Titkárságának az apparátusába a magyar fél delegált még egy tanácsnokot. A KGST hazai intézményrendszere fokozatosan alakult ki. 1949-től 1954-ig a fő koordináló szerv a Minisztertanácson belül működő Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága volt. A legfontosabb kérdéseket időről időre — a kérdés horderejétől függően — a párt Titkársága vagy Politikai Bizottsága elé terjesztették. 1954-ben a Szovjetuniónak a KGST átszervezésére vonatkozó javaslata hatására szervezték át a Tanács hazai intézményrendszerét.

14 (Éppen a gazdasági reform évében központosították a szervezetet.) Egy. a hazai KGST-szervek működését koordináló bizottságot alakítottak az Országos Tervhivatal^ a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium valamint a párt képviselőiből. Emellett az adminisztratív feladatok elvégzésére, gyakorlatilag titkársági ügykörrel a tervhivatalon belül önálló nemzetközi osztályt létesítettek. A hazai KGST-szervek felügyelete így az Országos Tervhivatal Nemzetközi Együttműködési Főosztályának feladata lett. A szervezeti átalakítás a gazdasági tervezés KGST-szintű összehangolásának jegyében történt. A korábbinál nagyobb szerepe lett a KGST-szervekkel való kapcsolattartásban a tervhivatalnak. 1956-ban, a KGST VII. ülésszaka határozatának értelmében az ágazati együttműködés megteremtésére — továbbra is a gazdasági tervek összehangolásának jegyében —, a tagállamok létrehozták az első ún. állandó bizottságokat. Ezeket szánták a központi tervkoordináció, a KGST-szervezet alapjának. Ezek közül — a közgazdaságit kivéve mindegyiknek — egy-egy gazdasági ág területén a KGSTországok közötti együttműködést kellett elősegítenie. Minden bizottságnak állandó titkársága működött valamelyik "népi demokratikus" ország fővárosában. A kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett

15 a KGST-szervek napi feladatai között tehát egyre hangsúlyosabban szerepelt a távlati és az ötéves tervek összehangolása is. Magyarországon a nemzetközi állandó bizottságok magyar tagozataiként azokkal azonos tagozódás szerint szintén 13 állandó kormánybizottság működött (5-7 fős létszámmal). A magyar kormánybizottságok tagjai munkakörük mellett beosztásukból következően vettek részt a bizottságok ülésein. E szervezetek élén többnyire az ágazat vezetője, a miniszter vagy a miniszter-helyettes állt. Az Országos Tervhivatal és a 12 1954-ben a KGST IV. Ülésszaka sürgette az együttműködés szorosabbá tételét. A KGST VI. (1955 december), majd VII. (1956 május) ülése határozatot hozott az 1956-tól 1960-ig terjedő időtartamra szóló ötéves tervek összehangolásáról. 13 Mellette szintén dolgozott egy kisebb, kétfos apparátus (egy beosztott tanácsnok és egy adminisztrátor személyében). A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa átszervezéséről és további tevékenységéről (a Szovjetunió javaslata). MOL M-KS 276. f. 53/169. ö. e. 1? A KGST IX. ülésszakán (1958. június, Bukarest) fogadtak el határozatot a KGST-országok között forgalomba kerülő termékek árairól. 39