Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Majtényi György–Seres Attila: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete – a KGST történelmének nyitott kérdései / 34–43. o.

Külkereskedelmi Minisztérium képviselője minden bizottság munkájában részt vett. E bizottságok tagjai alkották azokat a delegációkat, melyek a KGST állandó bizottságainak ülésein megjelentek. (A magyar szervek iratai az illetékes szakminisztériumok levéltári anyagában találhatók meg az Országos Levéltárban). Ezek mellett, a gazdasági minisztériumok többségében kis létszámú nemzetközi osztályok működtek.

16 Jelentősebb szerepe volt a Külkereskedelmi Minisztérium tervgazdasági főosztályán belül működő Együttműködési Osztálynak valamint az Országos Tervhivatal Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának}

1 A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának — amelynek működését először 1957-ben szabályozták

18 — elsődleges feladata lett, hogy az éves, ötéves valamint a tíztizenöt éves tervek kidolgozásakor érvényesítse a "nemzetközi együttműködés" szempontjait. Felügyelte az állandó bizottságok magyar tagozatainak munkáját. Szervezte a KGST-ülésszakokra készülő tervhivatali beszámolók elkészítésével kapcsolatos munkálatokat, és összegezte az elkészült beszámolókat, valamint tartotta a kapcsolatot a KGST Titkárságán dolgozó magyar küldöttekkel is. A Külkereskedelmi Minisztérium feladatkörébe az áruforgalmi tevékenység felügyelete tartozott.

19 A magyarországi KGST-szervezet működésének irányítása elvileg állami szervek a Gazdasági Bizottság és a Minisztertanács feladata volt

20

, de az ezzel kapcsolatos, legfontosabb kérdésekben időről-időre a Politikai Bizottság (PB) is állást foglalt. Kialakult egy szervezet, mely betagozódott a magyar kormányzati hierarchiába. Alá-fölérendeltségi viszony a magyarországi KGST-intézmények és kormányzati szervek között nem alakulhatott ki, lévén, hogy az egyes KGST-bizottságok élén az illetékes kormányzati szerv vezetője állt, így ő is irányította azok működését. Ezek az intézmények gyakorlatilag a minisztériumi szervezet részeként működtek. Önmagukban nem voltak a szovjet gazdasági beavatkozás eszközei, de egyes esetekben — a KGST-autarkia erősítését célzó szovjet törekvések hatására — azzá válhattak. Az ötéves tervek beruházási arányszámainak megállapítása külgazdasági egyeztetések után történt. 1958-59-ben újabb fordulat figyelhető meg a gazdaságpolitikában, amely a "doktriner" irányhoz való visszatérésként jellemezhető. Külpolitikai tekintetben ez összefüggésbe hozható az SZKP XXI. kongresszusának 16 MOL M-KS 288. f. 7/44. ő. e. Javaslat a KGST magyar apparátusának pártirányítására. 1959. február 13. 17 Az egyes főhatóságoknak a MOL V. és VI. osztályának őrizetében lévő iratanyaga lehetőséget kínál a magyarországi KGST-szervek és a kormányszervek viszonyának elemzéséhez. Ezzel kapcsolatban a következőkben megelőlegezzük azt az állítást, hogy ezek a minisztériumok szervezetébe integrálódva működtek. A főhatóságok KGST-iratanyagával kapcsolatban elsősorban 1.: MOL Külkereskedelmi Minisztérium. Gazdasági Együttműködési Főosztály. MOL XIX-G-3-n. (1952-1956); Országos Tervhivatal. KGST: TÜK iratok. (1961-1982) MOL XIX-A-16-z; KGST-ügyek (1955-1965) MOL XIX-A-16-g. (A KGST működésével kapcsolatos dokumentumok találhatóak még az OT anyagán belül az Általános iratok (MOL XIX-A-16-a) valamint az Elnöki iktatott iratok (MOL XIX-A-16-f) között.) Nehézipari Minisztérium. KGST Bányászati Állandó Kormánybizottság (1957-79) MOL XIX-F-17-ac; KGST Kőolajipari Állandó Kormánybizottság (1962-1979) MOL XIX-F-17-ad; KGST Színesfém Állandó Kormánybizottság (19581979) MOL XIX-F-17-ae; KGST Vegyipari Állandó Kormánybizottság (1957-1978) MOL XIX-F-17-af; KGST Villamos Energia Állandó Kormánybizottság (1957-1978) MOL XIX-F-17-ab. 8 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának feladatai és szervezete. MOL XIX-A-16-i. 5. d. Szerepük volt ebben továbbá a kétoldalú tudományos műszaki együttműködési bizottságoknak valamint a kétoldalú gazdasági vegyes-bizottságoknak is. 20 A Gazdasági Bizottság iratait a Magyar Országos Levéltár őrizetében 1.: MOL XIX-A-39. 40