Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - D. Tóth Béla: Adalékok Eger város 1848–49. évi eseményeihez / 8–17. o.

D. TÓTH BÉLA ADALÉKOK EGER VÁROS 1848-49. ÉVI ESEMÉNYEIHEZ Báró Kari Geringer, a polgári kormányzás magyarországi teljhatalmú biztosa 1849 augusztusában ideiglenes jelleggel Heves megye kormánybiztosi, majd októberben, ugyancsak ideiglenes megbízással Heves és Borsod megyék kerületi ügyeinek irányításával bízta meg Kapy Ede Sáros megyei földbirtokost, kipróbált hívét, aki aztán 1849. november 12-étől 1850. szeptember 11-ig, a kerületi főbiztosság megszűnéséig, kinevezett főbiztosként tevékenykedett a Habsburg berendezkedés megszilárdításán. A Magyar Országos Levéltárban az egri kerületi főbiztosság iratanyaga csaknem hiánytalanul megtalálható.

1 Ezek között böngészgetve találtam rá egy terjedelmesebb iratkötegre,

2 ami olyan eseményeket idéz fel Eger város 1848-49. évi történetéből, amelyek érdekességük miatt mindenképpen méltóak a figyelemre és a megörökítésre. Az eseményeket gyakran csak a későbbi rekonstruálás után lehet megközelítő pontossággal visszaidézni. Erre a szabadságharc leverése után sajnos túlságosan is gyakran került sor. A hadbíróságok felállítása után kihallgatás követett kihallgatást, s ezeket gyakran a közigazgatás megbízható tisztviselői végezték, és terjesztették a jegyzőkönyveket bíróságok elé. A döntés pedig legtöbbször az elítéltetés és/vagy vagyonelkobzás volt. akár fő-, akár mellérendelt szerepet játszó "bűnösökről" volt szó. A bemutatásra váró iratcsomó ugyan kihallgatási jegyzőkönyv. — részben a piszkozat, részben ennek tisztázata —, de a feltáruló események révén olyan információkkal is találkozhatunk, amelyek ritkán kerültek megörökítésre. Nemcsak egy-egy résztvevő bátorságát, vakmerőségét, elkötelezettségét ismerhetjük meg. hanem azt is egyértelművé lesz, hogy Eger város forradalmi vezetése mellett ott állt a lakosság jelentős része. A forradalom és a szabadságharc másfél éve alatt hol a forradalom erői. hol az ellenség kezébe került a város, s mint mindenütt, itt is éltek hősök és megalkuvók, akár életüket is feláldozok és árulók egyaránt. Akadtak olyanok is, akik a hatalomváltás pillanatában képesek voltak színt változtatni, és minél alaposabban bevádolni az előző rendszer támogatóit, hogy a maguk személyét minél inkább menthessék. Kezdetben a római katolikus egyház helyi képviselői is a magyar kormány politikájának támogatását kérték híveiktől, a fegyveres ellenállásra is buzdítottak, ami a lakosság eltökéltségét csak növelte. Amikor már minden elbukott, Kapy Ede a ''kézi vezérléssel" történő napi problémák megoldásán túl rendíthetetlen végrehajtója volt a Pestről érkező rendeleteknek, utasításoknak, nyomozati, körözési kérelmeknek. A dolgozatunk tárgyát képező iratcsomó egy ilyen nyomozás során született. Célja annak kiderítése volt, hogy az 1849 őszén letartóztatott és perbe fogott Schaffner János — korábban egri főbíró, majd polgármester —, Szabó Antal takarékpénztári írnok, Dusárdi Ferenc szíjjártó mester. Lackennayer Isfrán gombkötő mester, Zsolnai György csizmadia mester, ifj. Losonczi András tímár mester, valamint Kömlei Antal városi piaci biztos — valamennyien városi tanácsosok — elkövették-e a terhükre rótt bűnöket? 1 Magyar Országos Levéltár (= MOL) D 78 Kapy Ede királyi biztos iratai. 1 -44. csomó + 7 kötet. 2 MOL D 78 31. csomó, 4115/1850 8