Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - Végh Ferenc: "Az én hitemre jöttenek ide": Vizsgálat Perneszy György keszthelyi kapitány török kapcsolatai ügyében / 3–7. o.

A hitlevekben foglaltak nyomatékosítására szolgált a "zálog" adásának gyakorlata, ami meghatározott számú kezes kiállítását és másik félhez küldését jelentette. A Szent György napi látogatás alkalmával a hajókból kiszállt, de továbbra is azok mellett várakozó tíz fő csak ismeretlen számú kezes állítása után volt hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a tizenkét katonája kíséretében megjelenő keszthelyi kapitánnyal. A mestersége gyakorlására Keszthelyt a második időpontban felkereső zalaszentgróti borbély szerint először a kapitány fogadott el kezesként két törököt, míg azok számára a helyőrség két lovasa jelentette a biztosítékot. Az ominózus napon is legkevesebb hattagú magyar küldöttség vonult a törökök elé, akik csak egy, a várból leadott jelzésértékű lövés után távolodtak el a menekülés egyetlen eszközét jelentő hajótól.

11 A már említett Szép Balázs tudni vélte továbbá azt is, hogy a törökök parancsnoka, Maiko Zeffer aga a magyar kapitány elé kívánt menni, de szándékáról nem részletezett megfontolásból maga Perneszy beszélte le. Visszatérő motívum volt ugyanakkor a keszthelyi polgárok élelmiszer-gyűjtése, jóllehet az utolsó találkozó alkalmával a reziek is ajándékkal igyekeztek a tárgyaláson jelenlevő török főtiszt jóindulatát elnyerni.

12 Mint az Kaszás Tamás rezi jobbágy vallomásából kiderül, annak adását a falubeliek már a vásár napját megelőzően elhatározták. A keszthelyi bíró tisztét ideiglenesen betöltő, ura szőlőjét robotban művelő Dékmán Lőrincet a török érkeztéről tudomást szerző városiak hívták sietve vissza. mondván "az töröknek élést szednének a várasson".

13 Dékmán Úrnapján is szőlőbeni munkáit volt kénytelen a település érdekében félbeszakítani. A keszthelyi lakosok körében rendezett gyűjtés keretében összeállt ajándékot azonban Perneszy kapitány csak saját küldeménye után engedte a törököknek bemutatni. Többen is tanúi voltak, hogy a várból tömlőkben, avagy bőrzsákokban illetve korsókban bort vittek a törököknek, amelyekből azok állítólag, Perneszy engedélyével hajóikba rakva, magukkal is vittek.

14 A felszolgált nedű nagyobb része azonban már vélhetőleg helyben elfogyott, legalábbis ez olvasható ki a felek illuminált állapotára tett utalásokból.

15 Jóllehet, a megkérdezettek közül csak kevesen állították, hogy maga a kapitány is elvétette a mértéket, kétségbevonhatatlan tény volt ugyanakkor az estig tartó italozásban való részvétele. A szombathelyi illetőségű Szabó, másként Szigeti Péter még azt is látni vélte, hogy az aga Perneszy tiszteletére emelte poharát. A tárgyalások felettébb oldott légkörét egyedül az erősség — az egyik vallomástevő szerint német — tüzére nehezményezte, aki a várbeli tarackkal a mulatózok közé lőtt.

16 Bár a leadott lövés célt tévesztett, a kapitány utólag megverette, és tömlöcbe záratta a renitens ágyúmestert. A találkozók során elhangzottakat tudakoló, egy esetleges vádirat összeállításához kulcsfontosságú kérdésekre minden esetben nemleges volt a válasz, mivel a megkérdezettek egyike sem beszélte a hódítók nyelvét. Ezt egyébiránt a második találkozó kezdeményezője és résztvevője, János deák nem is mulasztotta el szóvá tenni, 11 2. fatens. A városiak számára dobszó adta hírül a törökök jövetelét. 8. latens 12 Tekintve, hogy a találkozó török résztvevőinek kiléte nem ismert, felmerülhet Rezi település török földesurának a küldöttséget vezető aga személyével való azonossága. 13 12. fatens. "pro tempore iudicem " 14 30. fatens. "vinum in utribus vulgo Bőrsakokban et anforis Turcis portás se " 15 28. tatens. "multifuissefnjt vino aggravati" 16 A pattantyús nemzetiségére kizárólag a latin protocollum szövege tartalmaz utalást. 7. fatens 6