Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - HÍREK - Bagi Zoltán: A Csongrád Megyei Levéltári Napok / 88–91. o.

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK 2000 október 9-12. között a Csongrád Megyei Levéltár huszonharmadik alkalommal rendezte meg a Megyei Levéltári Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára október 9én 10 órakor került sor Csongrádon. A még félkész állapotban lévő új levéltár alapkőletételi ünnepségén köszöntőt mondott Molnár József polgármester, Ott József a. Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint dr. Blazovich László megyei levéltár-igazgató. Az ünnepségen a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola „Beszélni nehéz" Köre és a Csongrádi Állami Zeneiskola rézfúvós tanszak növendékei zenés irodalmi műsort mutattak be. A Levéltári Napok még ugyanazen a napon Opusztaszeren — a Nemzeti Történeti Emlékparkban — A középkori Dél-Alföld és Szer című könyv bemutatójával folytatódott. Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az államalapítás ezeréves évfordulójának méltó megünnepléséhez a megye immár a harmadik kiadvánnyal járult hozzá. Példamutatónak és egyben követendőnek nevezte azt a törekvést, hogy a régió történeti, művészettörténeti, régészeti emlékeinek bemutatására a kötet szerkesztője — Kollár Tibor — nemcsak magyarországi, hanem határon túli szerzőket is felkért. Kihangsúlyozta, hogy a tanulmánykötet kiadása az Európai Unió Phare Regionális Kísérleti Program Alap támogatásával valósulhatott meg. A könyvet dr. Marosi Ernő művészettörténész, az MTA levelező tagja mutatta be az összegyűlt érdeklődőknek. Dr. Blazovich László Városok a középkori Dél-Alföldön című előadásában rámutatott, hogy a magyarországi, így a dél-alföldi városok, bár külső megjelenésükben rusztikusabbak, mint nyugat-európai társaik, de jogi helyzetükben, gazdasági összetételükben, önkormányzatuk hatáskörében nem volt kardinális eltérés. Előadásában elsősorban Szeged középkori településszerkezetét vette górcső alá. Véleménye szerint Alszeged, Felszeged és a később Palánknak nevezett suburbium nem egyszerre, egy időben fejlődőt ki. A település lakosságának gyarapodása késztette a város polgárait arra, hogy Szeged határait a 14. és a 15. században mind déli, mind pedig északi irányba kitolják. Blazovich László ezen megállapításainak értelmében Györffy György Árpád-kori történeti földrajza egy későbbi állapotot vetít vissza ezen korszakra. Dr. Vályi Katalin régész a szeri bencés kolostor gazdasági épületeinek feltárása során szerzett kutatási eredményeit ismertette a Kolostorépületek Szeren a tatárjárás után című előadásában. Az ásatások egyértelművé tették, hogy két építési periódus élesen elhatárolódik egymástól. A 12. század második felében kiépülő kolostor kőalapozású, téglafalú épületek együtteséből állt. A tatárjárás pusztítása után a kolostor újjáépült, de új építési technika alkalmazásával. A faszerkezetes, agyagfalú monostor követte a korábbi kőépületek alaprajzát. A 14. század végére a bencés monostor lakatlanná vált, területe ekkor került a mezőváros birtokába. Dr. Takács Imre művészettörténész A kalocsai középkori székesegyház faragványai című előadásában egy eltűnt katedrális emlékeinek nyomába eredt. Az első, a 11. században épült templomról, amelyről Henszlmann Imre 1869-es ásatása és főként Foerk Ernő 1907-től 1912-ig tartó épület-restaurálási munkái nyomán vannak ismereteSK