Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - HÍREK - Bagi Zoltán: A Csongrád Megyei Levéltári Napok / 88–91. o.

ink, díszítéséből és berendezéséből semmi nem maradt fenn. Helyén — valószínűleg a 13. század első felében — Berthold kalocsai érsek egy új székesegyházat építtetett. A leletanyag vizsgálata alapján az előadó megállapította, hogy a székesegyház a 13. században Magyarországon elterjedő gótikus művészeti stílusjegyeit viselte magán. A nap utolsó előadását Dr. Féld Péter régész, egyetemi docens Gyula a Zsigmondkori várépítészetben címmel tartotta meg. Az Anjou- és Zsigmond-korszakban birtok- és hatalmi átstrukturálódás ment végbe, a várak elvesztették katonai funkciójukat, és a létrejövő új birtokkomplexumok igazgatási központjaivá, valamint birtokosaik lakhelyévé váltak. Ez a tendencia folytatódott Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején is, és a királyi mintát követték az ország mágnásai. Gyulát 1404-ben adományozta a király a bárók közé emelt hívének, Maróti Jánosnak, aki megkezdte családi rezidenciájának kiépítését. Fia, László idején a vár már leginkább lakófunkciót töltött be. Az ülést vezető dr. Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas nyugalmazott múzeumigazgató zárszavában megköszönte a színvonalas előadásokat. A következő napon Makón folytatódott a Levéltári Napok rendezvénysorozata. Dr. Búzás Péter polgármester köszöntő szavai után dr. Makk Ferenc professzor Kelet és Nyugat között című előadásában a magyar történelem egyik sorsdöntő időszakát mutatta be. A magyarságot a 10. század második felében súlyos külső és belső veszélyek fenyegették: a kalandozások lezárultával a magyar törzsszövetség külpolitikailag elszigetelődött, szövetséges nélkül maradt a Német-római és a Bizánci Birodalom között. A törzsi államok létrejöttével pedig két lehetőség adódott: vagy felbomlik a törzsszövetség és a magyarságot a környező hatalmak bekebelezik, vagy kiemelkedik az egyik törzs, amely uralma alá hajtja a többit. Ebben a válságos időszakban — 970-ben — került hatalomra Géza nagyfejedelem, aki felismerve a veszélyeket és lehetőségeket, a Nyugat felé történő nyitás mellett döntött. Előadásában Makk Ferenc rámutatott, hogy az egyre markánsabb német vallási és hatalmi befolyással Szent István szakított. Ezt jelezte egyrészt, hogy koronát a pápától, és nem a császártól kért, másrészt Esztergomot érsekségi rangra emelte és nem a német egyház, hanem Róma fősége alá helyezte. Dr. Szegfű László főiskolai tanár Szent Gellért, az első csanádi püspök címmel megtartott előadásában a korszak jeles egyházfiának életét és a pogányokhoz való viszonyát vázolta fel. Gellért az előkelő velencei Morosini családból származott. A Benedek-rendi szerzetes Velencében, Burgundiában és Cluny-ben folytatott tanulmányai során elsajátította a misztikus szentírás magyarázó módszert, valamint megismerkedett a cluny-i reformmozgalom alapvetéseivel. Valószínűleg 1018 körül érkezett Magyarországra. Pécsett vagy Pécsváradon jeles szentbeszédet mondott, ami után Szent István elé vitték. 1024-ig a királyi udvarban tevékenykedett, Imre herceg nevelője volt. Hét év önkéntes remeteség után az uralkodó a csanádi püspökség megszervezésével bízta meg. Hitvallása szerint a pogányság legnagyobb baja az volt, hogy nem ismerték Jézust. Prédikációiban ostorozta kora főpapjainak életvitelét, és kiátkozta Krisztus ellenségeit. Jogalkotás Szent István korában című előadásában dr. Blazovich László a megszülető magyar állam törvényeit elemezte. A középkori jog három forrásból táplálkozott: a római jogból, a kánonjogból, valamint a szokásjogból. Ebbe a jogi környezetbe került a magyarság is az államalapítás idején. A társadalom törvényi — és ezzel együtt erkölcsi — arculatának a kialakítását Szent István két ránk maradt jogkönyvében kezdte meg. Ezek úgynevezett vegyes jogkönyvek, hiszen világi és egyházi törvényeket is tartalmazR9