Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - MÉRLEG - Alabán Péter: Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása / 72–74. o.

PEST-SOLT MEGYE 1860. ÉVI TELEPÜLÉS-STATISZTIKAI LEÍRÁSA Közreadja: HORVÁTH M. FERENC és SZABÓ ATTILA Budapest, 2000. 372 p. Az Egey Tibor által szerkesztett Pest megye múltjából című sorozat jelenlegi, kilencedik kötete az 1848-^49. évi magyar szabadságharc leverését követő önkényuralom korának történetéhez és viszonyaihoz nyújt adalékot, főleg a helytörténészek számára. A magyarázó jegyzetekkel ellátott forrásközlést a kötet végén a hivatkozott szakirodalom, rövidítés és képjegyzék, valamint összevont személy- és helynévmutató teszi teljessé. Horváth M. Ferenc és Szabó Attila a település-statisztikai felmérés adatait táblázatok készítésével is rendszerezték, amelyek a könnyebb szemlélhetöséget szolgálják az olvasó számára. Főként az általános forrásközlési gyakorlatot követték, csupán a közölt források hasonlóságával, homogén jellegével magyarázható néhány formai kellék mellőzése. Az 1860. évi felmérés egyedülálló a Magyar Tudományos Akadémia neoabszolutizmus kori vállalkozásai között, hiszen a kutatások azt bizonyítják, hogy ezt csak Pest-Solt megyében végezték el. Ezt látszik igazolni, hogy a forrásközlők egyik megyei levéltárban őrzött iratanyagban sem találták nyomát a felmérésnek, így csupán találgatni lehet, hogy az eredeti terv szerint az 1860. évi statisztikai felmérés kiterjedt-e az egész ország területére? Az kétségtelen, hogy a korszakban, sőt már előtte is, több hasonló kezdeményezéssel találkozhatunk. A korábban megindított statisztikai munkálatokat a Statisztikai Hivatal megalakulása (1829) után átmenetileg az osztrák Főszámvevő Igazgatóság keretében szervezték meg, amelyek egészen 1865-ig, a hivatalos magyar statisztikai szolgálat megalakulásáig szolgáltattak adatokat népességi, gazdasági, szociális és kulturális téren. Az 1850-es évektől ugyancsak az osztrák hivatalos szervek rendeltek el folyamatosan katonai célú házösszeírásokat, 1851-ben és 1857-ben pedig népszámlálásra került sor. Ezek elsődleges célja annak felmérése volt, hogyan oszlott meg a lakosság ipar, foglalkozás vagy más szempontok alapján. Az 1857-1869 közötti időszakra vonatkozóan már a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottságának tevékenysége révén juthatunk értékes — főleg demográfiai — adatokhoz. Ez a Bizottság volt az, amely az 1857-ben készített hiányos és megbízhatatlan osztrák számlálás pótlására az egyházak lelkészei útján kívánt népszámlálást tartani. Bár ennek teljes anyaga nem nyert feldolgozást, az adatokból számos átfogó demográfiai értékelés jelent meg a Bizottság lapjában, amelynek 1861 és 1864 között Statisztikai Közlemények 1865 és 1871 között pedig Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények volt a címe. A források között végül fontos megemlíteni az egykorú statisztikai és gazdasági írók műveit, így például Nagy Lajosét vagy Fényes Elekét, akik anyakönyvek, sematizmusok, összeírások és becslések alapján dolgoztak. Az 1860. évi település-statisztikai felmérés elvégzéséhez az akadémia egy 39 kérdésből álló fogalmazványt küldött ki az egyes adóközösségek számára, de a jelentésekből kiderül, hogy később még hat pótkérdés kiküldésére is sor került. Az egyes települések válaszait többnyire a jegyző vagy a bíró készítette el. A kötetben összesen 44 község válaszait olvashatjuk teljes terjedelmükben, ABC-sorrendben. Amely községekhez pusz72