Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - MÉRLEG - Szántó László: Dokumentumok Zala megye történetéből, 1947–1956 / 69–71. o.
DOKUMENTUMOK ZALA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL, 1947-1956. Szerkesztette: KÁLI CSABA Zalaegerszeg, 1999 (Zalai Gyűjtemény, 48.) 467 p. A két és félévtizedes múltra visszatekintő kiadványsorozat újabb kötete folytatása annak az 1995-ben megjelent publikációnak, amelyben a Zala Megyei Levéltár közzétette az 1945 utáni rendszerváltoz(tat)ás első éveinek legfontosabb helytörténeti forrásait. A jelen vállalkozás — ha lehetséges — még inkább számot tarthat a szakma és a közvélemény figyelmére, ugyanis jelenkortörténetünk talán legellentmondásosabb szakaszának helyi folyamatait kívánja bemutatni a történeti források segítségével. A szerkesztő munkája úttörőnek tekinthető abban a tekintetben, hogy elsőként tesz közzé olyan dokumentumválogatást, amely a korszak társadalmi változásainak egészére való kitekintés igényével teszi hozzáférhetővé bárki számára a legfontosabb helytörténeti forrásokat. A munka újszerűsége természetesen nehéz feladat elé állította a szerkesztőt a közlendő forrásanyag kiválogatásában, a kötet összeállításában és a jegyzetapparátus elkészítésében egyaránt. Ma még nem állnak rendelkezésünkre olyan köztörténeti feldolgozások, amelyek akár a korszak egészére, esetleg annak egy-egy alperiódusára vonatkozóan fogódzóul szolgálhatnának a helytörténet kutatói számára. Ugyanez a helyzet a forráskiadványok tekintetében is, bár az kétségtelen, hogy nagyon értékes publikációk jelentek meg egy-egy témakörrel, vagy egy-egy politikai szerv, intézmény tevékenységével kapcsolatban. Az egy-egy történelmi időszak bemutatására vállalkozó dokumentumkötetek összeállítói többféle megoldást választhatnak a forrásanyag közlésmódjára. Káli Csaba szerkesztő a kronológiai elv alapján rendezte egybe a különböző szerveknél és a különféle témákban keletkezett dokumentumokat. Mint minden szerkesztési elvnek, ennek is vannak előnyei és hátrányai egyaránt. A kronológiai elv alkalmazásának talán legfontosabb eredménye az, hogy jól nyomon követhető az események és a társadalmi élet különféle szféráiban végrehajtott és végbement változ(tat)ások egymáshoz való időbeli kapcsolódása. Ebből következik, hogy a korabeli események, változások és folyamatok sajátossága, a korszak légköre ugyancsak érzékletesen feltárul a dokumentumok olvasói előtt. Korszakunk, az „ötvenes évek" bemutatása esetében — véleményem szerint legalábbis —, azért indokoltabb ezen szerkesztési elv alkalmazása, mert a (párt)politika omnipotenciája miatt sok esetben alig különíthetők el tartalmi szempontból a társadalmi élet egyes területeire vonatkozó források. A szerkesztés kronológiai elve viszont kétségtelenül nehezebben áttekinthetővé teszi a forráskiadványt, és nagyobb erőfeszítést igényel az olvasótól, amennyiben tájékozódni kíván az egyes társadalmi szférákban bekövetkezett változásokról. Az ilyen típusú forráskiadványok szerkesztésének további követelményeit is alapvetően jól érvényesítette a kötet összeállítója. A politikai élet, a gazdaság és a szociális viszonyok továbbá a szellemi-kulturális élet átalakításának módját és tartalmi változásait egyaránt tükrözik a közölt források. A szerkesztőnek nyilvánvalóan tudatos törekvése volt a pártdokumentumok, ill. a pártszervekhez küldött különféle irattípusok mint alap69