Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - MÉRLEG - Szántó László: Dokumentumok Zala megye történetéből, 1947–1956 / 69–71. o.

vető források felhasználása. A korszak jellegéből egyértelműen adódik ez a lehetőség, ill. e követelmény valamilyen mértékű érvényre juttatása. Ugyancsak erénye a kötetnek, hogy viszonylag nagy számban olvashatók a kiadványban a kifejezetten lokális, tehát járási vagy települési szinten keletkezett források. Az ilyen dokumentumok engednek bepillantást a társadalmi átalakulás mélyrétegeibe, és bizonyos fokig tájékoztatnak arról is, hogy a mindennapi ember hogyan akceptálta és élte meg a gyökeres társadalmi-gazdasági változásokat. A forráskiadványban való eligazodást jól szolgálja a Zala megye „szocializmuskori" átalakulásának fontos eseményeit és főbb folyamatait bemutató rövid bevezető tanulmány. A zalai politikai változások jellegzetességeit csakúgy, mint azok általános meghatározottságát érzékelteti a szerző, bár nem lett volna haszon nélkül való, ha a megye 20. századi helyzetének néhány alapvető sajátosságáról is olvashatnánk a bevezetőben. Az összesen 156 dokumentumot tartalmazó összeállítás szerves folytatása a Zalai Gyűjtemény már érintett, az 1945-1947. évi változásokat bemutató kötetének. Ez a tény is indokolja, hogy az 1947. évi országgyűlési választások utáni poltikai-közéleti események forrásai képezik a kötet első dokumentumait. Az 1950. őszéig tartó helyi rendszerátalakítás főbb lépéseiről és helyi sajátos történéseiről egyaránt tájékozódhat az olvasó. E vonatkozásban viszont meg kell fogalmazni azt a hiányérzetet, hogy az esetleg gyenge tartalom ellenére is, célszerű lett volna az MDP megyei egyesítő konferenciájáról megjelent újságtudósítás beválogatása, amely alapján érzékeltethető lett volna a kommunista párt „belső" jelentéseinek és a nyilvánosságnak szánt propagandájának azonossága és/vagy különbözősége. Az 1953 júniusáig terjedő időszak gyökeres változásairól, a kikényszerített átalakulás ellentmondásos gazdasági következményeiről és keserves társadalmi hatásairól nagyszámú dokumentumból tájékozódhat az olvasó. A források különösen gazdagon illusztrálják a zalai iparosítás jellegzetességeit, sajátosan kiemelt szerepét. A szerkesztő eredményesen törekedett arra, hogy a válogatás tükrözze a különböző társadalmi rétegek helyzetében bekövetkezett változásokat, a helyi társadalom állapotának és hangulatának alakulását. Utóbbi természetesen csak oly mértékben sikerülhetett, amennyire azt a rendelkezésére álló forrásegyüttesek lehetővé tették. A kulturális-szellemi élet átpolitizáltságát, ideologikus jellegét ugyancsak híven tükrözteti a dokumentumkötet. Az új szakasznak is nevezett, a Nagy Imre nevével fémjelzett 1953-54. évi időszakban bekövetkezett, vagy éppen elmaradt változásokról, különösen azok lakosság általi fogadtatásáról, számos pártdokumentum és egyéb releváns forrás közreadásával nyújt kellő tájékozódási lehetőséget a kötet szerkesztője. Az olvasó számára világosan kiderül, hogy a „zsilipek" alig-alig történt felemelése is milyen erővel hozta felszínre a politikai elnyomásból eredő helyi társadalmi feszültségeket, az elégedetlenséget és változtatni akarást. A Rákosi-féle retrográd politikai irány által megszabott újabb helyi intézkedésekről és politikai lépésekről viszonylag kevés forrásból tájékozódhatnunk és úgy tűnik, hogy az 1956 tavaszán megkezdődött újabb „olvadás" kevés nyomott hagyott a korabeli zalai közéletben. Természetesen az is lehetséges, hogy az átlagosnál kevésbé dokumentálódtak az érlelődő politikai válság helyi előjelei, esetleg megsemmisültek a politikai légkör fellazulását és/vagy enyhülését tükröző történeti források. A recenzens külön említésre érdemesnek tartja a szerkesztő azon megvalósult szándékát, hogy viszonylag jelentékeny számban beválogatott, adatszerű-összegező jellegű forrás segítségével nyújt70