Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - KILÁTÓ - Kőrösmezei András–Németh István–Tuza Csilla: Az informatika alkalmazása a németországi levéltárakban: Egy tanulmányút szakmai tanulságai / 55–59. o.

pedig arra teszik alkalmassá, hogy a korábbinál jóval gyorsabbá vált információáramlásban tevékenyen részt vegyenek. Ez idő alatt számos módszert fejlesztettek ki, ám azon módszer(ek) kiválasztása, amelye(ke)t esetleg egységesen alkalmazni fognak, még mindig nem történt meg. Ez a németországi kollégák egységesnek tekinthető állásfoglalása szerint nem tekinthető lemaradásnak. Számukra ezek a problémák nem jelentkeznek olyan élesen, mint például Magyarországon. Felfogásuk szerint ugyanis támogatni kell a próbálkozásokat, az egyénileg épített rendszereket, hiszen csak ezúton lehet majdan egységes, a különféle elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó levéltári informatikát kialakítani. Az általunk meglátogatott levéltárakban annak lehettünk tanúi, hogy minden egyes intézmény megpróbált saját rendszert kiépíteni. Az egyes rendszerek összehangolása és a szakmai vita kialakítása pedig a Marburg/Lahn-ban működő Archivschule, a levéltáros-képzés legelismertebb központjában dolgozó, erre specializált szakemberek vezetése alatt folyik. Annak ellenére, hogy a levéltárakban különféle rendszerek kiépítésén dolgoznak, egy dologban konszenzus létezik: a rendszerek adatokkal történő feltöltésének akkor is folynia kell, ha később más, a levéltári hálózat számára egységesen használható szoftvert fognak bevezetni. Számukra ez egyértelmű, hiszen pontosan tudják, létezhet bármilyen jól működő, emberbarát keresőrendszerrel ellátott program, adatok nélkül az használhatatlan és felesleges. A Magyar Országos Levéltár és a Bundesarchiv közötti megállapodás alapján tanulmányutunk elsődleges célja a németországi levéltárak, kiemelten a Bundesarchiv, informatikai fejlesztéseinek, számítógépes hálózatának megismerése, a fejlesztés során felhalmozott tapasztalatok átadása volt. A tervezetnek megfelelően a Bundesarchiv munkatársai igyekeztek a levéltári informatika minél szélesebb felhasználását bemutatni számunkra. A program során Koblenzben a Bundesarchiv és a Landeshauptarchiv módszereit ismertették meg velünk, Wiesbadenben a Hessisches Hauptstaatsarchiv, Düsseldorfban a Nordrhein-Westfalisches Hauptstaatsarchiv munkatársai mutatták be saját számítógépes rendszerüket. A Marburgban működő Archivschuleban tett kétnapos látogatásunk alkalmával a levéltári oktatás során használt módszerekkel, a levéltáros-képzés központjaként évtizedek óta működő intézményben kifejlesztett keresőprogramokkal, internetes felhasználásokkal ismerkedhettünk meg. A továbbiakban elsőként az általános tapasztalatokat sorolnánk fel, majd ezt követően az egyes levéltárakban megismert módszereket elemezzük. A meglátogatott levéltárak mindegyikében felismerték, és ezzel együtt biztosították, hogy lényegét tekintve azonos teljesítményű számítógépek, valamint hozzá tartozó irodai felszerelés szükséges ahhoz, hogy egy működő levéltári számítógépes hálózatot hozzanak létre. Minden egyes levéltáros, valamint egyes helyeken a számítógépes adatfeldolgozást végző munkatárs rendelkezik személyi számítógéppel. Ez egyrészt azt jelenti, hogy biztosítják azok részére a megfelelő gépet, akik munkájukat gépen végzik. Másrészt az összes levéltáros számára kötelező a számítógép használata, és a segédletek számítógépes feldolgozása. Az egyes levéltárakon belül, illetve az egyes tartományokon belül található levéltárak között gondosan kiépített belső hálózat (Intranet) működik. Erre a belső hálózatra a levéltárban található összes gépet rácsatlakoztatták. (Ez nem jelenti azt, hogy 56