Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - Koroknai Ákos: Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után / 3–18. o.

A MOL és az önkormányzati levéltárak gazdasági iratgyarapodása 1996-2000 között A MOL és az önkormányzati levéltárak részéről átvett és fondfőcsoportonként levéltári nyilvántartásba vett gazdasági szervek fond jainak, állagainak száma a gazdasági szervektől átvett iratanyag terjedelme (ifin) Ev Z XI. XXIX. XXX. XXXIII. Együtt összesen ebből átvett szövetkezeti 1996 1 5 224 177 46 453 5458.16 1037.29 1997 5 169 115 112 401 3460.05 928.73 1998 5 3 159 87 59 313 6613.45 696.48 1999 1 9 136 115 87 348 1967.14 593.47 2000 9 14 200 140 80 443 2195.15 756.92 Együtt: 21 31 888 634 384 1.958 19693.95 4012.89 A hivatalos levéltári adatszolgáltatás szerint a MOL és az önkormányzati levéltárak az 1996 és 2000 között eltelt öt esztendőben közel 20 ezer ifm-nyi gazdasági iratanyagot vettek át! Ennek mintegy 20%-át szövetkezeti iratanyag képezi. Az említett levéltárak részéről átvett gazdasági iratanyag összterjedelme csaknem eléri Budapest Főváros Levéltárának (továbbiakban: BFL) 2000-ben kimutatott 23 622 ifm-nyi levéltári anyagát! Minthogy 1996 végén Magyarországon az említett 25 közlevéltárban összesen 260 ezer ifm iratanyagot tartottak nyilván,

7 2000 végén pedig már 290 ezret, ez annyit tesz, hogy csak az utóbbi 5 év alatt (!) a csaknem 30 ezer ifm-nyi levéltári anyaggyarapodás 2/3-a az ún. gazdasági iratanyag átvételéből eredt! A MOL ennek a 20 ezer ifm-nyi gazdasági iratgyarapodásnak alig 10%-át (1973,03 ifm-t) vette át, a többi a 24 önkormányzati levéltár között oszlott meg! A nem éppen legiparosodottabb megye — Hajdú-Bihar megye — levéltárának részesedése a gazdasági iratátvételekből kerekítve 4836 ifm-t, a sorban utána következő Nógrád megye levéltáráé 2831 ifm-t, majd Békés megye levéltáráé 1164 ifm-t tett ki. A legutóbbi öt évben csupán ez a három megyei önkormányzati levéltár együttesen 8831 ifm gazdasági iratot vett át, négyszer többet mint a MOL, vagy többet, mint amennyi levéltári anyagot őriz sok, közepes nagyságrendű megyei önkormányzati levéltár. Hihető-e vajon, hogy 5 év alatt a gazdaság szektorában 20 km-nyi levéltárérett — más forrásból meg nem ismerhető — maradandó értékű gazdasági iratanyag keletkezett? Jó okunk van feltételezni, hogy 1989 és 1995 között hasonló folyamat zajlott le. 1989-ben ugyanis a hazai levéltárak összesen még csupán 194 km-nyi levéltári anyagot őriztek! Vagyis az 1989 és 2000 közötti évtizedben 96 ezer ifm-mel bővült iratanyaguk! Vajon mennyi közülük a valóban maradandó értékű? Vajon „ki fizeti a révészt"? Ilyenkor érhető tetten a levéltári értékfelfogás zavara, ilyenkor tűnik ki, hogy az értékelés elméleti kérdéseinek tisztázatlansága hová vezet(ett)?!

8 Érdemes közelebbről is megvizsgálnunk, hogy az említett 25 közlevéltár gazdasági iratgyarapodása mily társasági működési formát választó gazdálkodó szervezetektől származott. Erről az alább kimutatás ad átfogó képet. A Levéltúri Szemle 1996 és 2000 közötti évfolyamának mindenkori 2. számában közzétett statisztikák Adatok a levéltárakról 1996, 1997, 1998, 1999, 2000. Összeáll.: SUDÁR KORNÉLIA s Adatszolgáltatás az általános levéltárak „Beszámoló jelentés"-éhez (összesítő kimutatás) 1989. UMKL. Bp. 1990. — Az értékproblematika rövid összefoglalójára ld.: MOLNÁR JÓZSEF: A levéltárak és az iratképző szervek kapcsolata. Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk. ENDRÉNYI FERENC. Bp. 1980. 192-218. 9