Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - Koroknai Ákos: Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után / 3–18. o.

A MOL-nak és az önkormányzati levéltáraknak iratanyagot átadó gazdasági szervek száma társasági működési (cég)formák szerinti bontásban az 1996-2000 évek között Ev Összese n Ebből állami vállalat rt kft bt kht gm k Szövetk ezét 1996 445 114 25 132 15 6 153 1997 390 101 30 128 27 6 98 1998 306 91 20 88 20 2 85 1999 342 88 29 94 27 3 6 95 2000 406 116 32 81 25 4 148 Együtt 1.889 510 136 523 114 3 24 579 Az említett levéltárak közel 2000 gazdálkodó szervtől vettek át iratokat 1996 és 2000 között, de ezeknek mintegy harmada kft., bt., gmk., kht., 30%-a szövetkezet és csak alig több mint 40%-a volt állami vállalat, ül. annak talaján megalakult részvénytársaság. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a MOL csupán 6 olyan kft-től vett át gazdasági iratokat, amelyek a volt szocialista nagyvállalatok átalakulása kapcsán jöttek létre, és amelyek állami korszakukból származó iratokat őriztek, s hogy bt-ktől, kht-ktől, gmk-któl egyáltalán nem vett át iratokat, elgondolkodtató, vajon mi okozta, ül. okozza önkormányzati levéltárainknál az alacsonyabb szervezettségű társasági működési formák előnyben részesítését az iratátvételeknél? Vajon egy teázó bt. vagy egy fodrász kft. milyen jellegű maradandó értéket képvisel akár szerv szinten, akár iratainak szintjén? Nógrád megye levéltára egyes években 50-60 kft-től és bt-től, de Tolna, Zala, időnként Veszprém megye levéltára is 20-30 kft-től és bt-től vett át iratokat, csakhogy a legnagyobb „kft. és bt. fogyasztókat" említsük. Nem hisszük, hogy ez az iratátvételi gyakorlat távlatosan járható út lenne, mint ahogyan azt sem hisszük, hogy ezeket a kftket, bt-ket stb. valamiféle reprezentatív levéltári szelekciós alapelvek nyomán választották volna ki szervszinten — az országban bejegyzett, de nem feltétlenül működő — kb. 1 millió gazdálkodó szerv közül. Vajon megfordult-e már az ún. gazdasági iratok értékelői kezében a '90-es években a Figyelő folyóirat részéről rendszeresen közzétett és a gazdálkodó szerveket rendszeresen rangsoroló TOP 200-as sikerlista? Vajon nem kellene-e eltöprengeni azon, ha a rendszerváltozást megelőzően működött állami vállalatok javarésze nem „termelt" maradandó értékű iratokat, akkor miért véljük úgy, hogy az 1996 és 2000 között átvett közel kétezer szerv iratai maradandó értékűek? Vajon milyen alapon feltételezzük, hogy Magyarországon szervszinten a gazdaságban kétezer körüli számú, maradandó értékű gazdasági szerv működik? Ennek a hatalmas mennyiségű gazdasági szervszámnak természetesen vannak előzményei, hiszen általában levéltáraink 1989-ben, tehát közvetlenül a rendszerváltozást megelőzően, a 15236 gazdálkodó szervezet közül 2432 állami vállalattal és 2061 szövetkezettel, azaz összesen 4439 gazdasági szervvel álltak illetékességi kapcsolatban, azaz az összes működő gazdasági szerv 29%-ával, de egy évvel korábban még mintegy 40%-ával (1988-ban ui. a gazdálkodó szervezetek száma még csupán 10811 volt az 1993-ban kiadott Cégkatalógus 10