Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.

Hivatali működésének 18 esztendeje alatt a levéltárban nem került sor selejtezésre, így az anyag meglehetősen felszaporodott, annál is inkább, mert mindhárom főszolgabíróság tetemes mennyiségű iratot adott át.

145 A századelőn már akkora volt a zsúfoltság, hogy a levéltár bővítése érdekében haladéktalanul lépni kellett.

146 Ennek mikéntjéről azonban eltért a levéltárnok és a megye véleménye: előbbi — praktikusan — a már meglévő négy helyiség szomszédságában szeretett volna további szobákat kapni, a kiküldött bizottság viszont azt javasolta, hogy a megyeház két különböző részében szabadítsanak fel a levéltár számára néhány helyiséget.

147 A dolog mindenesetre függőben maradt,

148 részben azért, mert meg kívánták várni a belügyminiszter által már korábban megígért selejtezési utasítás kiadását, amelynek végrehajtásával kapcsolatban nagy reményeket tápláltak.

149 Szélessy Károly 1908-ban egy érdekes javaslatot terjesztett elő a levéltár zsúfoltságának csökkentésére. Elgondolása szerint — egy selejtezést követően — a főszolgabíróságoknak vissza kellene adni az általuk beadott iratokat, azzal a meghagyással, hogy azokat saját irattáraikban elkülönítve kezeljék, a jövőben pedig a tíz évesnél régebbi anyagukat évente selejtezzék át. Ilyenformán az iratok túlnyomó részétől rendszeresen megszabadulhatnának. Elképzelését azzal is megindokolta, hogy a már levéltárban lévő anyagból nagyon kevés (havonta 5-6) alkalommal kérnek ki iratot, másfelöl viszont a főszolgabíróságok anyaga a levéltári helyiségek egyharmadát elfoglalja. Javaslatát a nezsideri és a rajkai főszolgabíró támogatta, a magyaróvári azonban ellenezte; az alispán aztán el is napolta a döntést, így a terv papíron maradt.

150 Említést érdemel még, hogy a levéltárban lévő könyveket az 1897-ben létrehozott vármegyei könyvtárban helyezték el,

151 az alispáni irodában pedig közigazgatási szakkönyvekből és szaklapokból kézikönyvtárat állítottak össze.

152 A levéltárba érkeztek be a megrendelt hírlapok és közlönyök, 1897-ben például 15, köztük a Századok is.

153 Szélessy Károly megüresedett helyére 11 pályázó jelentkezett, jószerivel az ország minden részéről.

154 Az immár főlevéltárnoki (2600 korona fizetéssel, főiskolai vagy egyetemi végzettség esetén 1000 korona képesítési pótlékkal, valamint 600 korona lakáspénzzel járó

155

) állást végül dr. Osváth Gyula, a sárospataki református jogakadémia helyettes tanára nyerte el,

156 ám néhány hónappal később — közelebbről nem ismert okokból — lemondott róla.

157 Helyére a főispán a korábban szintén pályázó Szabó Vendelt, Győr vármegye közigazgatási gyakornokát és tiszteletbeli aljegyzőjét nevezte ki,

158 a fenti teljes fizetéssel.

159 Az új tisztviselő jogot végzett, majd 1908-tól a 145 GyMSMGyL IV. B. 914., 91/1894., illetve az alispán 8934 és 9854/1901. sz. iratai (in: IV. B. 914. I\.) 13:-. GyMSMGyL IV. B. 914. /!., az alispán 9854/1901. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 902. a., 140 és 633/1904. GyMSMGyL IV. B. 905. a., 42/1906., 370/1908. GyMSMGyL IV. B. 902. a., 633/1904. GyMSMGyL IV. B. 914. I\„ az alispán 2602/1908. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 905. a., 49/1897.; IV. B. 902. a., 229/1897. GyMSMGyL LV. B. 902. a., 587/1903. GyMSMGyL IV. B. 905. a., 1202-1216/1897. GyMSMGyL IV. B. 914. /L, az alispán 7646/1912. sz. irata GyMSMGyL IV. B.901.b., 187/1912. GyMSMGyL IV. B. 914. fi., az alispán 8053/1912. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 901. b., 23/1913. GyMSMGyL IV. B. 901. b., 38/1913. 69